Szülei:
Reisinger Kálmán vendéglős,
Kőműves Vilma könyvelő. Általános iskolai tanulmányait
szülőfalujában, a középiskolát
Mosonmagyaróváron végezte a Kossuth Lajos Gimnáziumban, és itt is érettségizett. Néhány évig
Hegyeshalomban
dolgozott a MÁV-nál, később a katonaidő leteltével a
Mosonmagyaróvári Földhivatal munkatársa lett, ahol földügyi-szakigazgatási képesítést szerzett. A földhivatalnál
töltött négy évtized alatt részt vett az új ingatlannyilvántartási rendszer létrehozásában, a kárpótlás telekkönyvi átvezetésében és az ingatlannyilvántartás számítógépes feldolgozásában.
Második feleségével több mint 50 évig voltak házasok, mindketten a földhivatalból mentek nyugdíjba. Kapcsolatukból két fiú született:
Attila és
Szabolcs.
Reisinger Attila hivatali munkája mellett az 1970-es évektől prózai műveket írt. Első novelláit különféle periodikákban (pl. Kisalföld) tette közzé. Ezeket 2004-ben Frontbetörés címen jelentette meg.
Ezután minden évben megjelent egy könyve, 2004 és 2024 között összesen 21, kezdetben az Accordia, később a Littera Nova, végül a Magyar Napló Kiadónál. Könyvei kisregényeket, elbeszéléseket,
novellafüzéreket tartalmaztak. A szerző rendszeresen részt vett könyvei bemutatóján a szülőfalujában,
Győrben és
Mosonmagyaróváron
. Műveinek témái a magyar történelem tragikus fordulóihoz kötődtek: az első és második világháborúhoz, a Tanácsköztársaság terrorjához, a németek kitelepítéséhez, a Rákosi korszak kulákellenes
intézkedéseihez és az 1956-os tragikus mosonmagyaróvári sortűzhöz. Történelmi regényei igazi sors- és túlélőballadák három nemzedék tagjainak keserves életéről, szenvedéseiről és megaláztatásairól.
Érdekességük, hogy a szépirodalomban ritka kivételként mindig valóságos történetet dolgoztak föl azonosítható, valós szereplőkkel és igazi helyszínekkel. Reisinger Attila erőssége a kitűnő
megfigyelőképessége, kiváló stílusa és a környezet olyan pontos, élményszerű leírása, amely hűen tükrözi a szereplők lelkiállapotát. Műveinek különleges vonása, hogy alig találunk benne párbeszédeket,
annál több természeti képet, nosztalgikus hangulatot. Reisinger Attila 2012. óta volt tagja a Magyar Írószövetségnek, 2019-től a Magyar Művészeti Akadémia köztestületének. Kitüntetései: Hegyeshalom
Nagyközségért Emlékplakett (2011), Magyar Napló Kiadó: Az év legsikeresebb szerzője díj (2016), Magyar Ezüst Érdemkereszt (2018), Mosonmagyaróvár Város Kultúrájáért díj (2021),
Herczeg Ferenc-díj (2023). Súlyos betegségben a
győri kórházban hunyt el, hamvait 2025. január 24-én helyezték örök nyugalomra a
hegyeshalmi
temetőben lévő családi sírboltban.
