Lexikon szócikk

Debreczeny István
Budapest 1938. április 4. - Budapest 2020. május 14.

Foglakozása(i):
Családjával 1943-ban költözött Mosonmagyaróvárra, ahol anyai nagyapja Selmeczi János cukrászmester a város köztiszteletben álló polgára volt. Debreczeny István alapfokú tanulmányait Mosonmagyaróváron az 1. számú Általános Fiúiskolában végezte majd 1953-1957 között a mosonmagyaróvári Kossuth Lajos Gimnáziumban tanult. 1957-1962 között a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatója volt. 1962-ben itt kapott vegyészmérnöki oklevelet, 1985-ben gazdasági mérnöki, 1986-ban műszaki doktori címet is szerzett. 1960-ban a Magyar Söripar ösztöndíjasa lett, így szakmai pályafutását a Soproni Sörgyárban kezdte meg. Itt főmérnökként munkatársaival több új technológiai eljárást dolgozott ki és szabadalmaztatott. 1976-1978 között a Budapesten a Kőbányai Sörgyár igazgatója, 1978-1982 között az öt sörgyárat összefogó Magyar Söripari Tröszt vezérigazgatója volt. 1982-1990 között a Kőbányai Sörgyár vezérigazgatója volt. Ezen időszak alatt érte el a sörgyár eddigi működése során a legnagyobb teljesítményt, mellyel Európa harmadik legnagyobb sörgyárává lépett elő. 1990-ben a csomagolóanyagokat gyártó Dunapack Rt. igazgatója lett, kiemelt feladatként kezelve a környezetvédelmet és a csomagolóanyagok újrahasznosítását. Itt megalapította és elindította ennek leányvállalatát a Duparec Kft-ét. 1996-2004 között a mindenkori kormányok munkáját segítő Országos Környezetvédelmi Tanács tagja volt. 2008-2015 között a Dunapack Zrt. vállalati kapcsolatokért felelős igazgatója volt, emellett környezetvédelmi témákban is publikált és tartott előadásokat. Aktívan részt a csomagolás területén működő hazai és nemzetközi szakmai szervezetek munkájában. Középiskolás korától zenélt, sőt zenekarokban is játszott. Középiskolás és egyetemista évei alatt aktívan sportolt (atlétika, úszás, vívás). 1976-ban felkérték a Ferencvárosi Torna Club (FTC) tekeszakosztályának elnöki tisztére. 1988-1990 között az FTC társadalmi elnökének választották. Főbb kitüntetései: Munka Érdemrend (ezüst, 1981) Kosutány Tamás-emlékérem (1981), Környezetünkért Díj (1999), Winter-díj (2012). Földi maradványai a magyaróvári temetőben található családi sírboltban nyugodnak.
A szócikkhez használt forrás(ok):
A szócikk szerzője:Kimlei Péter