Nitsch János ácsmester és
Zecher Terézia szülők gyermeke. Alsó- és középfokú iskoláit
szülőfalujában és
Magyaróváron járta ki. 1940-ben
végzett a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Ettől kezdődően
szinte egyedüli szakértője volt az Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI)
székház-építkezéseinek. Nevéhez fűződik a
kecskeméti
és a
veszprémi (palota)- székház tervezése. A Magyar
Mérnökök és Építészek Nemzetközi Szövetsége 1942-ben előadóként is őt delegálta az
OTI nagyváradi székházépítési tervbizottságába. 1943-ban elnyerte a kormányzat 1
millió pengős pályázatát a
debreceni Gazdasági
Akadémia Dohánykísérleti Intézetének tervezésére. Ugyanebben az évben gazdasági
tanácsossá nevezték ki, és miniszteri megbízást kapott néhány kelet-magyarországi
helység (
Nagykároly, és
Nagysomkút) iskoláinak megtervezésére. Erre a megbízásra a fővárosi
Gyöngyösi úti - magyar stílusban kiképzett, dísztermes polgári fiúiskolára kiírt,
3400 pengővel jutalmazott első díjas tervpályázat volt a referenciamunka.
Budapesten tartott fenn tervezőirodát. A második
világháború alatt behívott tartalékos tisztként vezette városunkban a tritoli
katonai építkezéseket,
Magyaróvár (
Mosonmagyaróvár) város helyettes főépítészeként a
városegyesítés egyik szorgalmazója volt. Eltervezte és megrajzolta a két városrész
közötti új városközpontot, ez a térkép az eladásig ott függött a „senki földjére”
épített, azóta is „Nitsch-villá”- nak nevezett modern épület irodahelységében. Földi
maradványai a
magyaróvári köztemetőben kaptak végső
nyugalmat.