Elérhetőségek
Telefonszámok:
Központ:
06-96-555-553
Olvasószolgálat:
06-96-555-563
Info-Pont:
06-96-219-887
GPS:
N 47.86702,
E 17.27656
Fenntartónk:
Mosonmagyaróvár város Önkormányzat
 |
 |
 |
| 2009. december 28. hétfő, 13:58 |
Évfordulónaptár 2009:Az évfordulónaptár csak a kerek (25, 50, 75, 100. stb.) évfordulókat tartalmazza. Azoknak a híres személyeknek a rövid életrajza szerepel benne, akik Mosonmagyaróváron és környékén vagy a történelmi Moson vármegyében születtek vagy haltak meg, illetve tevékenységük, munkásságuk egészben vagy részben e területhez köt?dik. JANUÁR1858. január 2.150 éve született Mosonban Kainz József (Josef Kainz) német-osztrák színész. Apja bécsi születés? vasúti hivatalnok volt. A család 1857-t?l 1862-ig Mosonban élt, a vasútállomás épületében lakott. A Brünnbe (Brno) távozott. Kainz a középiskolát Bécsben végezte, ezután a politechnikum hallgatója lett, innen iratkozott be a színiiskolába. Tehetségét igazán a meiningeni udvari társulatnál fejthette ki (1877-1880), ahol szinte az összes ifjú h?st alakította. Ernst Possart innen Münchenbe szerz?dtette (1880-1883), ezután a berlini Deutsches Theaterhez ment. Angliába és Észak-Amerikába is eljutott, s feleségül vette Sarah Hutzler amerikai írón?t. 1892-ben ismét a Deutsches Theaterhez került, végül 1899-ben diadalmas pályájának utolsó állomásánál, a bécsi udvari színháznál (Burgtheater) volt színész 1910-ig. M?vészi képességét az eredetiség és a sokoldalúság jellemezte. Utolsó budapesti szereplése a Vigadóban 1909. november 24-én volt. Kortársai a modern színm?vészet vezérlakjának tartották. Bécsben halt meg 1910. szept. 20-án. 1958. január 15.50 éve halt meg Gy?rben Cziffrik Lajos tehenész, az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírja. Magyaróváron született 1914. augusztus 10-én. Szülei mez?gazdasági napszámosok voltak. A négy elemi elvégzése után ? is napszámos lett. 1946-ban tagja volt a földosztó bizottságnak. 1949-ben alapító tagja, majd rövid id?re elnöke az egyik mosonmagyaróvári téesznek. 1956. okt. 26-án a mosonmagyaróvári kórház el?tt volt, amikor a tömeg Stefkó József határ?rtisztet bántalmazta. 1956. dec. 27-én tartóztatták le. A megyei bíróság szervezkedésben való részvétel és gyilkosság vádjával 1957. jún. 10-én halálra ítélte. Miután kegyelmi kérvényét elutasították 1958. január 15-én kivégezték. Földi maradványait 1990 tavaszán tárták fel a sopronk?hidai rabtemet?ben. 1991. márc. 23-án helyezték végs? nyugalomra a magyaróvári temet?ben.1958. január 15.50 éve halt meg Gy?rben Földes Gábor színész, rendez?, az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírja. Budapesten született 1923. május 31-én. 1941-ben érettségizett a keszthelyi premontrei gimnáziumban. Elvégezte a Színm?vészeti F?iskolát, majd a néphadsereg színházában dolgozott rendez? színészként. Kés?bb a Kisfaludy Színházhoz szerz?dött Gy?rbe, ahol a színház f?rendez?je lett. 1945-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba, majd a pártegyesülés után a Magyar Dolgozók Pártjának is tagja lett. 1956 ?szén részt vett a Pet?fi kör több vitáján, amelynek mintájára 1956. okt. 23-án létrehozta a gy?ri Pet?fi kört. Az október 26-án megalakult Gy?ri Nemzeti Tanács Értelmiségi Bizottságának elnökévé választották. 1956. október 26-án Szigethy Attila megbízásából Mosonmagyaróvárra ment, hogy rendet teremtsen, és elejét vegye a további vérontásnak. A városban letartóztatta a laktanya parancsnokának politikai helyettesét, akit átadott a helyi Nemzeti Tanácsnak. Két másik katonatisztet, saját kérésükre, gépkocsival Gy?rbe szállított. A szovjet intervenció után cikkeket írt a "Hazánk" cím? lapba, színházi rendezéseivel is 1956 szellemét igyekezett ébren tartani. 1957. május 3-án tartóztatták le. Els? fokon szervezkedés vezetése és gyilkosság vádjával 1957. június 10-én halálra ítélték. Másodfokon felmentették a gyilkosság vádja alól, de az els?fokú ítéletet helybenhagyták. 1958. január 15-én végezték ki.1958. január 15.50 éve halt meg Gy?rben Weintráger László segédmunkás, az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírja. Magyaróváron született 1928. július 4-én. A hat elemi elvégzése után fodrászsegéd, 1950-1955 között rend?rként dolgozott, szakaszvezet?ként szerelt le. 1955 júliusától a Mosonmagyaróvári Kötöttárugyárban dolgozott. 1956. október 26-án részt vett a mosonmagyaróvári tüntetésen, de nem vonult a határ?rlaktanya elé. Másnap a kórház el?tt volt, amikor a népharag végzett Stefkó József határ?r tiszttel. 1957. február 5-én tartóztatták le. Els? fokon a bíróság szervezkedésben való részvétel és gyilkosság vádjával halálra ítélte. Ezt az ítéletet másodfokon joger?re emelték és 1958. január 15-én végrehajtották. Földi maradványait 1990 tavaszán tárták fel a sopronk?hidai rabtemet?ben. 1991. márc. 23-án helyezték végs? nyugalomra a magyaróvári temet?ben.MÁRCIUS1958. március 1.50 éve halt meg Szegeden Pintér László plébános, országgy?lési képvisel?. Sopronban született 1884. szeptember 7-én Középiskoláit a soproni és a gy?ri bencés gimnáziumokban járta ki. A gy?ri hittudományi f?iskolát és az Erzsébet Tudományegyetem jogi karát is elvégezte. 1907-ben szentelték pappá, Gy?rben konviktusi káplán, 1911-t?l káptalani karkáplán és hitoktató, 1912-ben székesegyházi hitszónok. 1913-tól 1939-ig plébános Rajkán, esperes (1925), a máltai lovagrend tb. káplánja, tartalékos tábori lelkész. Nevéhez f?z?dik a rajkai templom m?emléki rekonstrukciójának megvalósítása. 1920 után megszervezte a Moson megyei kisgazdapártot. 1922-1939 között különféle háztisztségeket betöltve két cikluson keresztül volt egységpárti programmal volt képvisel?je a zurányi választókerületeknek. Képvisel?ként f?leg a szociális és a nemzetiségi kérdések szakért?jének számított. 1930-tól a soproni társas káptalan kanonokja, 1939 végét?l a Magyarországra visszatért Nagyvárad kanonokja. Horthy Miklós kormányzó 1940-ben a Fels?ház örökös tagjává nevezte ki, ekkor Budapestre költözött. Tagja volt az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának. Szerkeszt?je volt a "Der Heideboden" c. megyei német nemzetiségi lapnak, alapító kiadója és felel?s szerk. a "Kath. Kirchenblatt", és állandó bels? munkatársa a "Neues Politisches Volksblatt" c. lapoknak.1908. március 2.100 éve halt meg Pozsonyban Rohrer Ferenc jószágigazgató. Öttevényen született 1844. október 10-én. Alsóbb iskoláit Gy?rben járta, tanulmányait a bécsi f?reáliskolában 1859-1860 között fejezte be. Két évig volt gyakornok egy Turócz vármegyei gazdaságban, 1862 ?szén kezdte meg tanulmányait a Magyaróvári Gazdasági Tanintézetben. 1866-ban nevezték ki a Habsburg (Albrecht) f?hercegi gazdaság béllyei uradalmába, ahol két év után véglegesítették. 1876-ban az egyik kerület ispánjává léptették el? és még ugyanebben az évben az uradalom igazgatósági titkára lett. Néhány év alatt elérte a jószágfelügyel?i rangot és 1883-ban a magyaróvári uradalomhoz helyezték jószágigazgatói beosztásba. M?ködése alatt az uradalom jövedelmez?sége megtöbbszöröz?dött. Frigyes f?herceg 1904. elején összes javainak f?kormányzójává (adminisztrátorává) nevezte ki, ekkor Pozsonyba költözött. Felügyelete alá tartozott a magyarországi béllyei, a magyaróvári, a véghlesi, a morvaországi selowitzi, a sziléziai tescheni és saybushi nagybirtokok egész területe. Egész hivatali ideje alatt messzemen?en gondoskodott a Moson vármegyei Gazdasági Egyletr?l, komoly anyagi támogatással alapító tagjává is vált, és mindig szívesen fogadta az akadémiáról érkez? gyakornokokat, tanulmányúton lév?ket és a kikerült végzetteket. Széchenyi Pál miniszter javaslatára 1884-ben kitüntették a Ferenc József rend lovagkeresztjével, 1901-ben királyi tanácsos, 1904-ben udvari tanácsos lett. Megkapta a spanyol királyi "Katholikus Izabella" rend parancsnoki keresztjét a csillaggal. A mosoni temet?ben helyezték örök nyugalomra. Nevét a Rohrer-föld földrajzi elnevezés ?rzi.1858. március 12.150 éve született Lébényszentmiklóson Bécsi Márton (Bécsy Márton) plébános, tanár. Középiskoláit Magyaróváron, Gy?rben és Veszprémben, a teológiát a Központi Papnevel? Intézetben végezte. 1882-ben szentelték pappá, káplán volt Lesencetomajon, Devecserben és Kaposváron. Ugyanitt 1887-ig a hittan tanára. 1888 és 1920 között a kaposvári Irgalmas N?vérek intézetének igazgatója. 1906-tól tiszteletbeli, 1920-tól valóságos veszprémi kanonok és plébános. 1921-t?l vásárhelyi apát, 1922-ben segesdi f?esperes és tanfelügyel?, 1931-t?l pápai prelátus, 1934-ben székesegyházi f?esperes és prépost. Kaposvári évei alatt építtette fel a Szent Imre templomot. Káptalanfüreden halt meg 1945. március 19-én.ÁPRILIS1983. április 8.25 éve halt meg Budapesten Varjú Ákos politikus, országgy?lési képvisel?. Pátfaluban született 1916. február 8-án Középiskolai tanulmányait Sopronban kezdte, de családja anyagi nehézségei miatt nem tudta befejezni, ezért földm?ves lett. 1940-t?l a "Szabad Szó" küls? munkatársaként részt vett a Nemzeti Parasztpárt (NPP) vezet?ségének összejövetelein. 1945. június 24-t?l az NPP Sopron vármegyei képvisel?je lett az Ideiglenes Nemzetgy?lésben. 1946 elejét?l a párt országos központjában dolgozott, 1948. június 1-t?l a szervezési osztály referense, Vas, Sopron, Gy?r és Esztergom megyék tartoztak hozzá. 1948 augusztusában pártja a parlamentbe delegálta, 1953. március 18-ig országgy?lési képvisel? volt. 1950-1954 között a Földm?velésügyi Minisztériumban a növénytermesztési f?osztály csoportvezet?je, majd az Országos Vet?mag-felügyel?ség munkatársa volt. 1951-1956 között a Magyar Dolgozók Pártjának (MDP), 1959-t?l a Magyar Szocialista Munkáspártnak (MSZMP) a tagja volt. 1961-1963 között a Hazafias Népfront Országos Tanácsának mozgalmi osztályán dolgozott. 1975-ben vonult nyugdíjba.1908. április 30.100 éve halt meg Budapesten Renner Gusztáv jószágkormányzó. Alhón született 1845. január 16-án Gimnáziumi tanulmányait Fels?löv?n és Sopronban végezte. 1861-t?l a gyirmótfalvi uradalomban tevékenykedett. Beiratkozott a Magyaróvári Gazdasági Tanintézetbe, ahol 1869-ben kapott oklevelet. Azonnal kinevezték a gyakorlott szakembert intéz?nek az intézet tangazdaságába. Gyakorlati tárgyakat taníthatott. Az 560 holdas tangazdaságot 1878-ig vezette, ezután a ménesintézetek gazdasági el?adója lett Budapesten. 1880-ban a kisbéri ménesbirtok igazgatójává nevezték ki. Itt is kiváló munkát végzett, amely külföldiek érdekl?dését is felkeltette. Kisbér híres mintagazdaság lett a keze alatt. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tevékeny tagja volt. Tanulmányutakat tett Európa több országában (Ausztria, Németország, Svájc, Anglia). 1891-ben lemondott állásáról. 1894-ben a királytól a Ferenc József rend lovagkeresztjét kapta 22 éves állami szolgálatáért. Királyi tanácsosi címet kapott és számtalan királyi és miniszteri dicséretet. 1891-t?l a kapuvári Esterházy hercegi uradalmat vezette, ahol szesz- és cukorgyárat létesített. 1895-ben a f?városba költözött, ahol a Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó Bank felügyel?-bizottsági elnökének is megválasztották. Hosszas betegeskedés után hunyt el a f?városban, de a hozzátartozók hazahozatták Magyaróvárra, a családi sírboltba.MÁJUS1908. május 7.100 éve született Eszterházán Kovátsits László mez?gazdász. Édesapja Kovátsits Károly Gábor az eszterházai uradalom gazdatisztje, a hansági t?zeglápok hasznosításának egyik kezdeményez?je volt. Középiskolai tanulmányait Sopronban végezte. 1929-ben szerzett oklevelet a Magyaróvári Mez?gazdasági Akadémián. Pályafutását az Országos Növénynemesít? Intézetben kezdte és az Országos Növénytermelési Kísérleti Állomáson folytatta. A silógazdálkodás kérdésével foglalkozott: az ? nevéhez f?z?dött a silókukorica-termesztés és a hidegerjesztéses eljárás kidolgozása. E témában, 1934-ben saját költségén könyvet jelentetett meg, amely több kiadást megért. Munkája hatására a Magyarországon épített silók száma megtöbbszöröz?dött és elérte a 240-et. 1940-ben a földm?velésügyi minisztérium ?t bízta meg az Országos Kisgazda Silóépítési Akció megszervezésével. 1943-ig mintegy 8000-re emelkedett a takarmánysilók száma és ezeknek zöme a kisgazdaságokban épült fel. 1949-ben politikai okokból elbocsátották, de 1954-t?l ismét a mez?gazdasági kísérletügy szolgálatába állt: talajkutatóként az OMMI Mosonmagyaróvári Talajtani Osztályán helyezkedett el. Itt módszert dolgozott ki a talajok fizikai tulajdonságainak meghatározására, a savanyú talajok meszezéséhez szükséges mészadag kiszámítására. 1969-ben nyugdíjba vonult és még 18 éven át dolgozott az agrártudományi egyetem növénytermésztéstani tanszékén, ahol silózási és talajtani kérdésekkel foglalkozott. Mosonmagyaróváron halt meg 1988. június 15-én. Folyóiratokban, szaklapokban több mint száz cikke, tanulmánya jelent meg, könyv és füzet alakban pedig tizenhat. Sírja a mosoni temet?ben található.1958. május 7.50 éve halt meg Gy?rben Modrovich Emil orvos. Budapesten született 1909. június 26-án. A tüd?gyógyászatra szakosodott fiatal orvos minden valószín?ség szerint pályázati úton került Magyaróvárra, ahol az 1930-as évek végén kezd?dött meg a tüd?gyógyászat nagyarányú fejlesztése. Vezetésével létesült a Karolina Kórház Tüd?gondozó Intézete 1940-ben, amelynek f?orvosa is volt. Eredményes gyógyító munkássága mellett értékes tudományos tevékenységet folytatott, ugyanakkor agilis szószólója volt a népbetegségnek számító kór megel?zését segít? mozgalmaknak. 1943-ban "pneumotorax tölt?t?" elnevezéssel szabadalmaztatott egy orvosi m?szert, amelyet a magyar feltalálók 1943. évi kiállításán az els? bemutató szekrényben tártak a közönség elé. További elismerés volt számára, hogy 1943 júliusában a Magyar Rádió f?adóján tarthatott hosszabb el?adást a tüd?betegségr?l. Még ötven éves sem volt, amikor elhatalmasodott rajt az a kór, amely ellen egész életében küzdött. A háború után hamarosan félreállították. Szakirodalmi munkásságának kiemelked? részét képez? összefoglaló tanulmányában 91 ábrával és 33 táblázattal magyar nyelven el?ször mutatta be a kór gyógymódjait és vizsgálatait. Ezt a munkát az MTA 600 peng? jutalomban részesítette.1983. május 13.25 éve halt meg Bécsben Gesswein Alfréd (Alfred Gesswein) oszrták költ? és grafikus. Magyaróváron született 1911. január 6-án. Táj és természeti lírájába az 1960-as évekt?l fantasztikus elemek is bekerültek. A 70-es évekt?l verseiben, hangjátékaiban megjelennek korunk aktuális környezeti problémái is. 1965-1972 között "Konfigurationen" címmel irodalmi évkönyvet adott ki.JÚNIUS1883. június 19.125 éve született Lébényszentmiklóson Hencz László Aurél kapucinus szerzetes. Tehet?s és a faluban közismert gazdacsalád gyermeke volt, a gy?ri bencéseknél járt középiskolába. 1889-ben tett fogadalmat a rendben és csak ez után tett érettségi vizsgát Pozsonyban. Ugyanott végezte a teológiát, majd a kapucinus hittudományi f?iskolát. El?bb Móron, majd Tatán, kés?bb Nagyváradon káplánkodott. 1940-ben Békéscsabán lett házf?nök. Pannonhalmán halt meg 1954. június 1-én.JÚLIUS1858. július 12.150 éve született Mosonban Suschka Richárd (Suschka Rikárd) mez?gazdász, intéz?. 1878-ban szerzett oklevelet a Magyaróvári Gazdasági Akadémián. 1878-1910 között dolgozott a tanintézetben, kezdetben mint intéz?segéd, majd 1885-t?l mint a tangazdaság intéz?je. Emellett ? adta el? a mez?gazdasági számvitel tantárgyat, és vezette a hallgatók gazdasági gyakorlatát is. 1906-ban akadémiai rendes tanárrá nevezték ki. A tangazdaságról készített üzemterve országos viszonylatban is mintaként szolgált. A gazdasági számvitelr?l szóló könyvét az Országos Magyar Gazdasági Egyesület pályadíjjal jutalmazta. Magyaróváron halt meg 1910. okt. 18-án. Emlékét az egyetem munkaszervezési tanszékén emléktábla ?rzi. Sírja a magyaróvári temet?ben található.1933. július 30.75 éve született Diószegen Kiss Antal f?t?, az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírja. Édesanyja állami gondozásba adta, kés?bb nevel?szül?khöz került. A második világháború idején került Mosonmagyaróvárra, ahol az általános iskola elvégzése után az egyik diákotthonban f?t?ként dolgozott. 1956. október 26-án ott volt a mosonmagyaróvári tüntetésen, de nem azzal a csoporttal tartott, amely a határ?rlaktanya elé vonult. A sort?z után részt vett a határ?rlaktanya véd?inek lefegyverzésében. Október 27-én jelen volt azokon a megmozdulásokon, ahol a népharag három határ?rtisztet bántalmazott, majd megölt. 1957. jan. 24-én letartóztatták. Els? fokon szervezkedésben való részvétel és gyilkosság vádjával a bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. A Legfels?bb Bíróság büntetését halálos ítéletre súlyosbította. Az ítéletet 1957. december 31-én Budapesten végrehajtották. Földi maradványait 1990 tavaszán tárták fel a sopronk?hidai rabtemet?ben. 1991. márc. 23-án helyezték végs? nyugalomra a magyaróvári temet?ben.AUGUSZTUS1933. augusztus 13.75 éve halt meg Magyaróváron Fischer-Colbrie Emil erd?mérnök, tisztvisel?. Zselizen született 1867. március 31-én. Középiskolai tanulmányait Selmecbányán, és Pozsonyban végezte. 1884-1887 között a selmecbányai erdészeti f?iskolán tanult, ahol erd?tiszti oklevelet szerzett. Pályáját 1888-ban Frigyes f?herceg béllyei uradalmában kezdte. 1907-ben nevezték ki a magyaróvári uradalomhoz erd?tanácsosnak. Feladata az erd?- és vadgazdálkodás felügyelete volt. Az itteni vadászatokon megismerkedett a porosz, bajor, spanyol uralkodóház néhány tagjával, akikt?l magas kitüntetéseket kapott. Egy ideig tagja volt Magyaróvár város képvisel?testületének is.1908. augusztus 28.100 éve született Kaposváron Balla István mez?gazdász. Fels?fokú tanulmányait a Magyaróvári Gazdasági Akadémián és a Budapesti M?szaki és Gazdaságtudományi Egyetem mez?gazdasági és állatorvosi karán végezte. 1940-ben doktorált. 1935-t?l tanított, 1948 - 1952 között a Kaposvári Mez?gazdasági Technikum igazgatója, 1952-t?l a Gödöll?i Agrártudományi Egyetemen takarmányozástant oktatott. 1954-t?l 1970-ig a Mosonmagyaróvári Mez?gazdasági Akadémián volt adjunktus, majd docens. Sz?kebb érdekl?dési területe a takarmányozástan volt, a keveréktakarmány-gyártás szaktekintélyeként becsülték. Foglalkozott a szintetikus aminosavak takarmányozási kérdéseivel is, 60-nál több tudományos dolgozata látott napvilágot. Mosonmagyaróváron halt meg 1972. május 15-én. Sírja a magyaróvári köztemet?ben található.SZEPTEMBER1883. szeptember 1.125 éve halt meg Kemendolláron Czéh Sándor nyomdász. Gy?rben született 1813. április 13-án. A mesterséget Pozsonyban, Gy?rben, Veszprémben és Székesfehérváron tanulta. 1835. december 2-án királyi privilégiumot kapott Moson megyében nyomda nyitására. Magyaróvári nyomdája a megye els? ilyen vállalkozása volt. A szerény nyomda rövidesen könyvkereskedéssel és kölcsönkönyvtárral is kiegészült (1841). A helyi nyomtatványok mellett Pozsonyból is szerzett munkákat. Itt nyomták 1848-ban az els? Moson megyében megjelent újságot, a "Der Emancipirte Satanas"-t (Az egyenl?sített/megszabadított sátán). Könyvek, kalendáriumok, iskolai nyomtatványok, ponyvamesék, históriák stb. kerültek ki az egyre fejl?d? nyomdászatból. A szabadságharc korában már három fa és egy Stanhope-féle vassajtója volt. A nemzet?rség tagja volt, de nem vett részt a harcokban. 1861-ben városi tanácsossá választották. Rövid ideig a polgármesteri tisztet is betöltötte. Az írott kultúra terjesztésében helyi és regionális szinten is komoly szerepe volt. Halálának helyén temették el Zala megyében. 1992 óta a Magyar utca elején emléktáblája van az els? magyaróvári nyomdásznak és alkotásainak: a nyomdának és a kölcsönkönyvtárnak.1808. szeptember 18.200 éve született Bezenyén Drobilich Mátyás (Mate Drobilich) fordító, könyvkiadó. Magyaróváron városi ?r volt, kés?bb Moson megye írnoka. Anyanyelvén kívül a magyar, német és cseh nyelvet is ismerte, ezért cseh és német nyelvr?l fordított könyveket, amelyeket a magyaróvári Czéh nyomdában adott ki a Moson megyei horvátok csakovszki nyelvjárásában 1854 és 1876 között. A horvát szavakra a magyar helyesírást alkalmazta, úgy írta le azokat, ahogy horvátul kiejtették. A kiadott könyvek meséket, történeteket, egyiptomi álomfejtést tartalmaztak, s népszer?ek voltak a horvát iparosok, keresked?k és parasztok körében. Drobilich maga terjesztette a kiadványait. Magyaróváron halt meg 1891. december 2-án.OKTÓBER1883. október 4.125 éve született (Moson) Szolnokon Neuberger Ferenc mez?gazdász, országgy?lési képvisel?. Középiskolai tanulmányait Magyaróváron és Esztergomban végezte. 1906-ban szerzett oklevelet a Magyaróvári Gazdasági Akadémián. 1910-ben nevezték ki gyakornoknak a Magyaróvári Gazdasági Akadémia természetrajzi tanszékére. 1911-ben tanársegéd, 1913-ban segédtanár lett. Id?közben doktori oklevelet szerzett a bp.-i egyetem bölcsészkarán. Doktori értekezésének témája a pillangós növények magvainak viselkedése volt. 1914-ben bevonult katonának. A világháború alatt megsebesült, "Signum Laudis" kitüntetést és koronás arany érdemkeresztet kapott. Az els? világháború után visszatért az akadémiára: a növénytan, növénykórtan és állattan tantárgyakat oktatta. Részt vett annak törvénynek a kidolgozásában is, amely a burgonyavész és a kolorádóbogár elleni védekezést szolgálta, és amely Magyarország egyik els? növényvédelmi törvénye lett. Tagja volt Magyaróváron a városi képvisel?testületnek, titkára volt a Mosonmegyei Gazdasági Egyesületnek és alelnöke a Hadirokkantak, Özvegyek és Árvák Mosonmegyei Csoportjának. 1922-ben a Keresztény Kisgazda, Földm?ves és Polgári Párt programjával nemzetgy?lési képvisel?nek választották a csonka nezsideri választókerületben. Az országgy?lésben a földm?velésügyi, a közoktatásügyi és a naplóbíráló bizottság munkájában vett részt. Magyaróváron halt meg 1927. január 8-án. A mosonszolnoki temet?ben temették el.1883. október 8.125 éve született Veszprémvarsányban Világhy Károly mez?gazdász, a magyar üzemtani iskola jeles képvisel?je. 1909 és 1912 között járt a magyaróvári akadémiára. A háborús és a tanácsköztársasági id?kben begy?jtési feladatokat látott el kormánybiztosként Moson megyében. Közgazdasági ismereteit a f?városi m?egyetemen b?vítette. 1922-t?l Magyaróváron átvette az üzemtani tanszék irányítását. Az intézmény 1942-t?l f?iskolai címet kapott, s ?t "nyilvános rendes tanár"-rá nevezték ki. 1943-45 között prodékán volt. 1946-tól az új szervezeti keretek között még taníthatott, ám az intézmény 1949-ben történt - átmeneti - bezárásakor kényszernyugdíjazták. Hosszú munkássága - az etetési kísérletekt?l a mez?gazdasági közgazdaságtan kérdésein át a feldolgozási problémákig - rendkívül széles kör?. Cukorrépa-kutatásai talán a legismertebbek külföldön is. A két világháború között a városban sok érdekes el?adást tartott különböz? szervezésben. Gyakorlatilag megszámlálhatatlan publikációt hagyott hátra. Nyugdíjazása ellenére az "Akadémia" maradt a mindene, szinte haláláig dolgozott. 1972-ben gyémántdiplomát kapott. Alapítványt hozott létre a tehetséges gazdászhallgatók támogatására. Mosonmagyaróváron halt meg 1975. február 9-én. A magyaróvári temet?ben nyugszik.1883. október 12.125 éve született Farádon Gróf Béla mez?gazdász. Elemi iskolái elvégzése után a középiskolát a Gy?ri Állami F?reáliskolában végezte, érettségi után Bp.-en a tudományegyetem természettudományi karára iratkozott be, ahol tanári oklevelet szerzett. Az egyetem elvégzése után tanársegédként dolgozott a bp.-i egyetemen, utána egy évig Székesfehérváron középiskolában tanított. 1907-t?l a Debreceni Gazdasági Akadémia növénytani tanszékén asszisztens, 1912-t?l a Kolozsvári Gazdasági Akadémián tanársegéd, majd rendkívüli tanár. 1927-ben helyezték Magyaróvárra, itt a növény- és állattani tanszék vezet?jeként és a botanikus kert kezel?jeként dolgozott, továbbá növénytant, növénykórtant és gazdasági növénytant adott el? a hallgatóknak. Szakterülete a növényvédelem volt, így Magyaróváron a Gépkísérleti Állomáson az ? utasításai alapján fejlesztették ki a Vulkán nev? bogáréget?t. Az 1935. évi Mez?gazdasági Kiállításon sikere volt az általa kifejlesztett Avaria nev? bogárfogó készüléknek, amelyet a lóhere- és a lucernakártev?k elleni védekezésnél használtak. Ugyanakkor Gróf Béla nagy jelent?séget tulajdonított a permetezésnek is. 1928-ban megalapította a "Cukorrépa" cím? szaklapot, amit tanártársaival a haláláig szerkesztett. Sok cikket írt gyakorlati gazdák számára a "Köztelek"-ben és a "Mez?gazdaság"-ban. Szerkesztette és kiadta a "Gazdasági Zsebkönyv"-et, s a minisztérium megbízásából Révy Dezs?vel közösen megírta a Gazdasági növénytan és a Növénykórtan cím? tankönyvet a gazdasági iskolák számára. Magyaróváron halt meg 1936. szeptember 20-án, itt is temették el.1883. október 21.125 éve született Rajkán Jány Gusztáv (Hautzinger Gusztáv) katonatiszt, hadsereg-f?parancsnok. Édesanyja (Jány Borbála) leánykori vezetéknevét vette fel, hogy lébényi apja németes nevét (Hautzinger) ne kelljen használnia. Lébény községben nevelkedett. 1905-ben a lugosi 8. ezred hadnagya volt. A bécsújhelyi katonai akadémia elvégzése után vezérkari századossá nevezték ki. Az els? világháború alatt is többnyire a vezérkarnál szolgált. 1929-t?l a székesfehérvári vegyesdandár-parancsnokság vezérkari f?nöke lett. 1932-1936-ban a Ludovika Katonai Akadémia parancsnoka volt. 1937-1938-ban a szombathelyi hadtest vezényl? tábornoka beosztást bízták rá. 1940-ben az 1. honvéd hadtest parancsnoka volt, kés?bb a 2. magyar hadsereg vezetését kapta feladatul, amely a szovjet fronton 1942 ?szére a Don középs? folyásáig (Don-kanyar) tört el?re. Itt beásták magukat, de 1943. január közepén a hatalmas túler?vel indított szovjet támadás kivetette seregét állásaiból. A 35 fokos fagyban, nagy túler?vel, 300 harckocsi támogatásával indított szovjet offenzíva ellen Jánynak nem voltak eszközei. Összesen 130 ezer körüli volt a 200 ezres sereg teljes vesztesége. 1943 ?szén saját kérésére nyugdíjazták. 1945 tavaszán nyugatra ment a szovjet csapatok el?l. 1946 októberében önként visszajött Magyarországra. Itthon a Népbíróság háborús b?nösnek nyilvánította és 1947. november 26-án Budapesten kivégezték. 1993 októberében halálos ítéletét megsemmisítették.1983. október 28.25 éve halt meg Budapesten Vágsellyei István (Wallner István) mez?gazdász. Budapesten született 1905. január 20-án. Középiskolai tanulmányait Bp.-en végezte. 1926-ban szerzett oklevelet a Magyaróvári Gazdasági Akadémián. Pályafutását Bittera Miklós mellett gyakornokként kezdte a növénytermelési tanszéken. 1929-tól a Debreceni Gazdasági Akadémián irányította a növénytermelési kísérleteket. 1932-ben a bp.-i Kertészeti Tanintézetben a zöldség-, gyümölcs- és sz?l?termelést tanulmányozta. Ezt követ?en tanársegédként visszakerült a Magyaróvári Gazdasági Akadémiára, ahol a tangazdaságban dolgozott. 1938-tól adjunktus, 1940-ben akadémiai rendes tanári kinevezést kapott. Az itt folyó munkában megismerkedett a termel?üzem m?ködésével összefügg? problémákkal, amelyet kés?bbi munkája során hasznosítani tudott. 1948-ban, a mosonmagyaróvári oktatás megsz?nése után a Gödöll?i Agrártudományi Egyetem üzemtani tanszékére került, ahol 21 éven át, nyugdíjba vonulásáig dolgozott. Ezt követ?en haláláig a tanszék tudományos tanácsadója volt. 1945 után munkatársaival kidolgozta és megírta a szocialista mez?gazdaság viszonyaihoz igazodó több kiadást megért "Mez?gazdasági üzemtan" cím? egyetemi tankönyvet. Emellett szakcikkei jelentek meg többek között a "Gazdálkodás" és a "Cukorrépa" cím? lapokban. Munkája elismeréseként 1969-ben megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatát.1933. október 31.75 éve halt meg Magyaróváron Panajott Sándor csend?rtiszt. Gyulafehérváron született 1849. március 7-én. Apja tisztvisel? volt, görög eredet? családból származott. Középiskoláit Kolozsváron végezte, majd 1866-ban a bécsi kadétiskolában tanult, ahonnan 1871-ben hadapródként került ki. A bábolnai állami méneskarhoz került szolgálatra. Öt évvel kés?bb elvégezte a bécsi lovagló tanári intézetet, ezután a budapesti katonai altisztképz? iskola parancsnokává nevezték ki. 1881-ben a szervez?d? csend?rség szolgálatába állt. 1882-ben Szegeden csend?rtiszti szakvizsgát tett, s ez évben a nagyváradi csend?rszárny parancsnoka lett századosi rangban. 1907-ben az uralkodó szamosfalvi el?névvel nemesi rangra emelte. Pozsonyban, majd Bécsben, 1919-t?l Magyaróváron élt. Itt aktívan részt vett a kulturális, sport- és közéletben (kaszinó, múzeumegyesület, Polgári Lövészegylet, Magyaróvári Atlétikai és Football Club stb.), s néhány évig a város képvisel?-testületének is tagja volt. Megszervezte az egész országban az ?rsparancsnokságokat, a tiszti könyvtárakat, szorgalmazására épült föl Budapesten a nagy csend?rlaktanya. Kiváló katonai és csend?rségi szakíró volt, a csend?rségi szakirodalom megteremt?je Magyarországon. Magyaróváron temették el, síremléke ma is áll az óvári temet?ben.NOVEMBER1908. november 5..100 éve született Királyhidán Sulyok Mária (Szautner Mária) színészn?. 1929-ben a bp.-i Színm?vészeti Akadémián szerzett oklevelet. Ez id?t?l kezdve 1943-ig Debrecenben, Miskolcon, és Budapesten a Vígszínházban, a Magyar, a Pesti, a Royal, a Városi és a Madách Színházban játszott, 1945-t?l 1951-ig a M?vész, a Belvárosi, a Nemzeti Színház és a Vidám Színpad tagja, ezután több éven át a Magyar Néphadsereg Színházának tagja, de szerepelt a Pet?fi, a Katona József, a Madách, a Nemzeti és a Thália Színházban, a Vígszínházban, az Irodalmi és az Ódry Színpadon is. 1951-1966 között a bp.-i Színház- és Filmm?vészeti F?iskolán a beszédm?vészet és a színészmesterség tanára volt. Fiatal színészn?ként kortárs színm?vek n?alakjait formálta meg könnyed, felszabadult játékkal. Kés?bb klasszikus és modern m?vek h?sn?it, vígjátékok jellemfiguráit keltette életre szép beszéddel, drámai er?vel. 1935 és 1984 között több tucatnyi filmben szerepelt: Szerelmi álmok (1935), Mágnás Miska (1948), Különös házasság (1950), Butaságom története (1965), Iszony (1965), A k?szív? ember fiai (1965), Egy magyar nábob (1966), Yerma (1984) stb. M?vészetéért 1957-ben Kossuth-díjjal, 1961-ben Érdemes M?vész, 1963-ban Kiváló M?vész kitüntetéssel jutalmazták. Budapesten halt meg 1987. október 20-án.DECEMBER1908. december 7.100 éve született Vallán Perényi László f?iskolai tanár, karvezet?. Perényi Eszter heged?m?vész és Perényi Miklós gordonkam?vész apja. A bp.-i Liszt Ferenc Zenem?vészeti F?iskolán 1933-ban tanítóképz? intézeti és zenetanári (tanárai Harmat Artúr, Nagy Géza), 1937-ben ugyanott Kodály növendékeként zeneszerz?i diplomát szerzett. 1928-tól 1948-ig különböz? f?városi gimnáziumokban és zeneiskolákban volt énektanár, 1941 és 1970 között a Liszt F. Zenem?vészeti F?iskola énektanárképz? és karvezet? szakán tanár. Gimnáziumi kórusaival számos magyar, köztük Bartók- és Kodály-m?vet mutatott be. Cikkeiben, tanulmányaiban a zenei neveléssel foglalkozott. 1970-ben Munka Érdemrend ezüst fokozattal tüntették ki. Budapesten halt meg 1993. november 16-án.1808. december 26.200 éve született Pozsonyban Zichy-Ferráris Emánuel (Zichy Manó): királyi kamarás. Gróf Zichy-Ferráris Ferenc, a Ferráris név felvev?je és Ferráris Mária fia. Altábornagy apja (1777-1839) idején vált végleg szét az oroszvári ág. Magyarosan Zichy Manónak szokták ?t hívni. Katonaember volt, 1825-39-ig az 1. huszárezredben szolgált. Leszerelve vagyonából élt, ami megengedte neki, hogy szíve angol választottjának, Charlotte Strachannek, akit magyarul Saroltának hívtak, a windsori királyi palota mintájára új kastélyt emeljen Oroszváron 1836-42-ben. A "magyar Windsor" és környéke az ország egyik büszkesége lett. 1846-ban Gy?rben a polgár?rség újjászervezésekor szerzett érdemeiért díszpolgári címet kapott feleségével együtt. Hasonlóan történt Magyaróváron is az 1839. évi királylátogatáskor. 1847 ?szén támogatta gr. Széchenyi István Moson megyei követté választását. 1848. május 19-t?l a Moson megyei nemzet?rség ?rnagya volt. Részt vett a Jellasics elleni harcokban. 1848. december 15-t?l a Radeczky-huszárezred ?rnagya tett. 1849. január 17-én lemondott és elbocsátották a honvédség kötelékéb?l. Moson megyei birtokán élt bels? emigrációban. 1861-ben fels?házi tag lett. 1866-tól a Nemzeti Testgyakorló- és Vívóegylet elnöke volt Pesten. 1867-t?l országgy?lési képvisel? volt. Budapesten halt meg, 1877. április 5-én. |
Moson Megyei Életrajzi Lexikon
