Ajánló új DVD lemezeinkből:

Moson Megyei Életrajzi Lexikon

élet 

Kisalföldi tudástár

Évfordulónaptár 2015.:


Az évfordulónaptár csak a kerek (25, 50, 75, 100. stb.) évfordulókat tartalmazza. Azoknak a híres személyeknek a rövid életrajza szerepel benne, akik Mosonmagyaróváron és környékén vagy a történelmi Moson vármegyében születtek vagy haltak meg, illetve tevékenységük, munkásságuk egészben vagy részben e területhez kötődik.
Az életrajzok Enzsöl Imre, Kimlei Péter, Thullner István és Tuba László szócikkeinek felhasználásával készültek.



ÉVFORDULÓK A HÓNAP PONTOS MEGJELÖLÉSE NÉLKÜL


1816.


200 éve született Kanizsán Horschetzky Károly tanár, újságíró. 1840 őszén iratkozott be a Magyaróvári Gazdasági Tanintézetbe. Az intézményről 1845-ben cikksorozatot jelentetett meg a pozsonyi „Pannonia” című lapban, amely részletesen bemutatta a korabeli oktatást, diákéletet. Az 1840-es évek közepétől tanítóként dolgozott Magyaróváron. Itt jelent meg a sajtószabadságról szóló vígjátéka is, amelyért több hónapnyi börtönbüntetést kapott. 1848 nyarán vezető munkatársa volt a „Der Emancipirte Satanas” című, Magyaróváron megjelent szatirikus sajtókiadványnak. A szabadságharc bukása után több pedagógiai tárgyú művet és színdarabot írt. Budapesten halt meg 1893. december 10-én.

200 éve született Marosvásárhelyen Zeyk Domokos honvéd százados. Jogot és 1838-1840 között Magyaróváron mezőgazdaságtant tanult a gazdasági tanintézetben. 1848 októberétől a csíkgyergyói dandár segédtisztjeként szolgált a székelyföldi honvédseregben. 1849. április 14-től főhadnagy, május 18-től százados volt. Jól ismerte Petőfi Sándort, akivel együtt szolgáltak. Május 19-én a 3. osztályú katonai érdemjelet kapta meg. Parancsőrtiszt volt Bem tábornok seregének törzsében. A segesvári csatában halt hősi halált 1849. július 31-én. Emlékét a magyaróvári egyetemen emléktábla őrzi.

1891.



125 éve született Budapesten Sass Gábor gépészmérnök. 1913-ban kapott gépészmérnöki diplomát a József Műegyetemen. 1920-ban a Keszthelyi Gazdasági Akadémia műszaki tanszékére került segédtanárnak. 1924-ben rendkívüli, 1932-ben rendes tanár lett. Kísérletező hajlamával a mezőgazdasági gépeken tökéletesített. Széles körű publikációs tevékenységet folytatott.. Az erőgépek gazdaságosságát és fejlődését figyelemmel kísérte. 1934-ben egy évre Debrecenbe ment, az ottani műszaki tanszéket vezette. 1939-ben nevezték ki Magyaróvárra. Itt a tanszéken és a helyi Magyaróvári Gépkísérleti Állomáson tevékenykedett. Bővítette az állomást, majd 1941-től gépvizsgálati műszereket készített. 1949-ig vezette a tanszéket és az intézetet, mint főiskolai majd akadémiai tanár. Az intézmény megszüntetése után a mosonmagyaróvári Kühne, később Mezőgazdasági Gépgyárnál kapott munkát, mint szabványügyi vezető, majd a javítószolgálat irányítója. Az akadémia 1954-ben ismét megnyitotta kapuit és ő újra átvette a géptan oktatását. 1958-ban történt nyugdíjazásáig dolgozott a szakoktatásban. Győrben halt meg 1980-ban.

JANUÁR

1916. január 7.



100 éve született Győrben Tihanyi Árpád tanár. Eredeti neve Till Árpád volt. Középiskolai tanulmányait Győrben végezte. 1940-ben szerzett oklevelet a Nagykőrösi Tanítóképző Intézetben. Győrszemerén kezdett el tanítani majd behívták katonának. 1946-ban tért haza a hadifogságból. 1950-1954 között levelező hallgatóként a pedagógiai főiskolán tanult és az egyik győri általános iskolában tanított. 1956. október 26-án a vérengzés hírére, Mosonmagyaróvárra utazott, hogy segítsen a rend helyreállításában.November elején a Dunántúli Nemzeti Tanács küldöttségének tagjaként Ausztriában tárgyalt az Osztrák Parasztszövetség képviselőivel, majd a bécsi amerikai követséget is felkereste a gazdasági segítségnyújtás kérésével. 1956. december 27-én letartóztatták. 1957. június 10-én a bíróság szervezkedés vezetése és gyilkosság vádjával halálra ítélte. Másodfokon szervezkedés vezetése és hűtlenség vádjával ítélték halálra. 1957. december 31-én végezték ki. Sírja a győri köztemetőben található. Győr város 1991-ben posztumusz díszpolgárává választotta. Emlékét Győrben utca és emléktábla őrzi.

1866. január 12.



150 éve született Dunapatajon Ujhelyi Imre mezőgazdász, állatorvos. A Magyaróvári Gazdasági Akadémián (1884-1886) és a Budapesti Állatorvosi Főiskolán folytatott tanulmányokat. Magyaróváron tanársegéd lett az állatgyógyászati tanszéken. 1893-ban nevezték ki tanárrá. Tanulmányozta és könyvbe foglalta a német nyelvű országok szarvasmarha-tenyésztését (1894). 1896-ban rendkívüli, 1898-ban rendes tanár lett. Állategészségtant és tejgazdaságtant adott elő. 1896-ban megszervezte a Magyaróvári Szarvasmarha-Tenyésztési (Tenyésztő) Egyletet, amelyhez sikeres községi tejszövetkezetek kapcsolódtak később. A „Köztelek”-ben és más német és magyar nyelvű szaklapokban sokat cikkezett a tejgazdálkodás érdekében. 1903-ban megalapította Magyaróváron az Országos Tejkísérleti Állomást, amelyhez sajtgyár kapcsolódott (Óvári és Illmici sajtok). A korszerű szarvasmarha tenyésztés magyarországi megalapozója volt. Sokat tett a szarvasmarha betegségek (gümőkór) leküzdéséért. A gümőkór megállapítására kidolgozott Bang-Ujhelyi eljárás nevét nemzetközileg is elismertté tette. Nemzetközi kongresszusokon adott elő állatgyógyászati témákról. 1893-ban - szintén a helyi akadémiához kapcsolódóan - Országos Állatgyógyászati Állomást hozott létre. 1909-ben a Magyaróvári Gazdasági Akadémia igazgatója lett. Magyaróváron halt meg 1923. március 21-én, itt is helyezték örök nyugalomra. 1936-ban Levélen és Magyaróváron egyszerre állították fel szobrát, Pátzay Pál alkotását. A városban utcát és iskolát is elneveztek róla.

FEBRUÁR

1841. február 16.


175 éve született Vukováron Zsitvay Leó jogász, jogi író. Középiskolai tanulmányait Budán és Sopronban végezete. Jogot a bécsi és a pesti egyetemeken tanult, majd ügyvédként dolgozott Pesten. 1867-1872 között Moson vármegye tiszti főügyésze, 1872-től a magyaróvári törvényszék ügyésze volt. Családi kapcsolatai is ide kötötték: felesége mosoni leány volt. Magyaróvárról előbb Pozsonyba, majd Szombathelyre került. 1891-ben a budapesti törvényszék büntető osztályának vezetője, 1895-től a büntetőtörvényszék elnöke volt. 1909-től 1913-ig, nyugdíjba vonulásáig kúriai tanácselnök volt. Különösen a sajtójoggal, a sajtóbírósággal foglalkozott, e témakörben jelentek meg írásai. Budapesten halt meg 1915. május 26-án.

1791. február 21.



225 éve született Mosonban Bakodi József orvos. Orvosi diplomáját a pesti egyetemen szerezte. 1820-tól Győrben tevékenykedett. A homeopátia, a „hasonszenvészet” egyik első magyarországi képviselője volt. Az 1831-i évi kolerajárvány idején Győrben homeopátiás módszerrel, arzénkezeléssel ért el állítólagos jó eredményeket: 223 kolerás betegéből 215-öt meggyógyított. A vármegye orvosainak többsége ezeket az eredményeket kétségbe vonta, ezért 1845-ben Pestre költözött. Halálát kinin-ópiummal saját magán végrehajtott kísérlet okozta 1845. november 2-án.

ÁPRILIS

1866. április 11.



150 éve született Gramat-Neusiedlben Kovács János katonatiszt. Elemi iskoláit Mosonban, a gimnáziumot Magyaróváron végezte. Innét a morvaországi Karthausba került hadapródiskolába, ahol 1887-ben avatták fel. 1899-ben hadnagy Kisszebenben a 67. gyalogezrednél. Ezután számos helyőrségnél állomásozott: Budapest, Banja Luka, Szarajevó. 1910-től a 69-es közös gyalogezred III. zászlóaljának parancsnoka. A Fejér és Tolna megyei feltöltésű ezred kikülönített zászlóalja a háború kitörésekor Cattaro haditengerészeti támaszpont közelében állomásozott. Előbb a szerbiai, majd az olasz fronton harcolt. Az elit egységnek számító ezredet Hindenburg tábornokról nevezték el. 1000. háborús nap után alig egy héttel súlyosan megsebesült. Gyógyulása után volt front mögötti szolgálaton is. Visszakerült a frontra, de az utolsó harcokban szívbetegsége miatt nem vett részt. A forradalmak alatt nem szolgált. Tagja volt az 1919. őszi Moson megyei tiszti igazoló bizottságnak. Az új magyar hadsereg megteremtésében a szolnoki ezred élén vett részt 1920 januárjától. 1921-ben nyugalomba vonult és a fővárosi munkavédelemnél dolgozott. 1924-ben visszaköltözött Mosonba, ahol korábban szabadságait töltötte. Mosonban halt meg 1927. február 16-án, sírja is itt található. Kitüntetéseit és néhány egyéb tárgyát a Hansági Múzeum őrzi.

1916. április 16.



100 éve született Mosonszentpéteren Kögl Lénárd plébános. A gimnáziumot Győrben végezte a bencéseknél kitűnő eredménnyel, majd a veszprémi papi szemináriumban tanult. 1940-ben szentelték pappá. Első állomása Balatonboglár volt, ahol Varga Béla mellett kezdte el papi hivatását. Itt segédkezett, hogy méltó körülményeket: óvodát, iskolát teremtsen a háború miatt Lengyelországból menekült több ezer embernek. Szolgált Nemestördemicen, Barcson majd Mindszenty József akkori veszprémi püspök gazdasági számvevőjévé nevezte ki a gazdálkodásban tehetséges plébánost, aki 1944-ben egyházjogi doktorátust is szerzett. Amikor Mindszenty szervezésében a főpapok a Szálasi kormány tevékenysége ellen memorandumot készítettek, az ő feladata volt a dokumentum továbbítása. 1944. november 27-én letartóztatták a nyilasok. Sopronkőhidán közös cellában raboskodott Mindszenty Józseffel, majd 1945. február 22-én együtt szabadultak. 1946-ban Nagy Ferenc miniszterelnöktől fasizmusellenes magatartása miatt magas állami kitüntetésben részesült. 1953-ig főszámvevő a veszprémi püspökségen, ezzel párhuzamosan Mindszenty József hercegprímás mellett is főszámvevő Esztergomban. 1953-tól Dabrony, majd 1961-től Jásd plébánosa volt. Dabrony egyik fiókegyházában Nagyalásonyban a nehéz körülmények ellenére sikerült egy új templomot felépíttetnie. Jásdra kerülve rendbe hozatta a kedvelt zarándokhelyet, a Szentkutat. 1980-tól újból a veszprémi egyházmegye főszámvevője lett. E tisztségében templomot építtetett Veszprémben és Alsóörsön is. Balatonalmádiban halt meg 2004. december 21-én.

1916. április 16.



100 éve született Mosonszentandráson Timaffy László tanár, néprajzkutató. A magyaróvári piarista gimnáziumban érettségizett 1934-ben. Felsőfokú tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte, ahol 1939-ben földrajz-történelem szakos tanári diplomát szerzett. 1939-1940-ben az egyetemen kapott tanársegédi állást, doktori értekezésének témája a Szigetköz vízrajza volt. Ezután Pápán volt óraadó tanár, 1943-tól a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Főiskola docense agrárföldrajz és agropedagógia tantárgyakból. Alapítója és igazgatója volt az Óvári Széchenyi Népfőiskolának, amelyet 1949-ben fel kellett oszlatnia. Ez évben állásából elbocsátották, ezután Cikolaszigeten volt falusi kántor, favágó és segédmunkás, később Győrben bolti eladó (1951-1955) és a győr-szigeti templom kántora. Az 1956-os forradalom után 18 hónap szabadságvesztésre ítélték. Szabadulása után zeneiskolában lett furulyatanár (1959-1964), 1965-től a Győri Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet tanára. Életét a megye néprajza kutatásának szentelte. Huszonegy önálló könyve és mintegy 300 tanulmánya jelent meg, ez utóbbiak a győri Xántus János Múzeum évkönyvében (Arrabona), az „Ethnographiá”-ban és más periodikákban. Nevezték a Szigetköz krónikásának, tudós aranyásznak és az ezer sziget doktorának. Szűkebb szakterülete a néphit, népi gazdálkodás, állattartás és közlekedés témaköre volt. Győrben halt meg 2002. december 4-én. Győrött a Szentlélek templomban nyugszik.

1891. április 17.


125 éve halt meg Mosonban Ostermayer Károly gabonakereskedő. Mosonban született 1825. február 5-én. Alsó iskolai osztályait Mosonban, a középiskolát a magyaróvári piaristáknál végezte. Szorgalma és tehetsége révén kisvárosi viszonylatban hatalmas vagyont szerzett. Ennek birtokában is jószívű, segítőkész polgárember maradt, akit élete végéig csak barátok vettek körül. Kisdedóvót létesített, amelynek számára hagyta Fő utcai házát, 16 holdnyi szántót és 77000 forint összegű készpénzvagyont. Mélységesen római katolikus neveltetése és szelleme ellenére liberális gondolkodásról tett tanúbizonyságot, amikor arról is rendelkezett, hogy az apácák vezetése alatt álló kisdedóvóba felekezeti megkülönböztetés nélkül minden gyermeket fel kell venni. Síremléke a mosoni temetőben található. Emlékét a mosoni városrész "Ostermayer Károly alapítványa 1891" feliratú óvodája, és a vele szemben nyíló, a nevét viselő utca őrzi.

1941. április 20.


75 éve halt meg Sopronban Maurer M. Bonaventura apáca. Nezsiderben született 1862. szeptember 12-én. 1886-ban lépett be az Isteni Megváltó Leányai (IML) rendjébe. Először óvónőként dolgozott, 1888-ban tett fogadalmat. Érsekújváron szerzett tanítói oklevelet. 1895-ben a rend anyagi szükségleteit megteremtő gyűjtőkörútra indult Erdélybe és a Délvidékre. 1896-ban rövid ideig az új szabadkai kórház betegápolója lett, 1900-ban kórházi főnöknő. Betegeit kísérve 1903-ban, Lourdes-ban tanúja volt két ápoltja csodának számító gyógyulásának. Később a Vöröskeresztes gyermekakció keretében Hollandiába vitt ki rászorult gyermekeket. Később kis falusi iskolákat nyitott, ahol a rendbeli nővérek voltak a tanítók. Sopronban a Szent József, Budán a Szent Margit intézet köszönheti neki megalakítását. 18 évig tartó főnöknősége alatt húsz iskolát és óvodát, tíz kórházat és klinikát alapított. A beteg nővérek számára két üdülőházat létesített. Munkásságát 1928-ban a Magyar Érdemrend tiszti keresztjével ismerték el.

1916. április 22.


100 éve halt meg Badenban Unger Mátyás orvos. (Moson)Szolnokon született 1855-ban. Orvosi diplomáját 1882-ben Bécsben szerezte. Először Levélen, majd Féltoronyban, később Magyaróváron volt orvos. Eredményes orvosi működésének elismeréseként a főispán tiszteletbeli megyei főorvossá nevezte ki. Orvosként és a magyaróvári járás tiszti főorvosaként egész életét a gyógyításnak szentelte, de élénken részt vett a társadalmi életben is. Tagja volt Moson vármegye törvényhatósági bizottságának, tagja és elnöke a Magyaróvári Férfidalárdának, főorvosa a kerületi munkásbiztosító pénztárnak, alelnöke a Mosonmegyei Takarékpénztárnak. Magyaróváron temették el.

MÁJUS

1941. május 2.


75 éve született Rajkán Weltler János gyógyszerész, kántor. Ősei között több evangélikus lelkész, tanító és zeneművész található. Nagyapja, Weltler János, több évtizeden át a rajkai iskola igazgatója volt, édesapja lelkészként szolgált Rajkán. Középiskolai tanulmányait Sopronban végezte. 1959-1964 között a Budapesten az orvostudományi egyetem gyógyszerésztudományi karán tanult. 1969-ben gyógyszerészdoktori címet szerzett. 1971-ig Sopronban, 1979-ig Békéscsabán dolgozott tanult szakmájában. 1979-től dolgozott Veszprémben, előbb főgyógyszerészként majd a Gyógyszertári Központ igazgatójaként. A privatizáció után 2004-ig, nyugdíjba vonulásáig az ország egyik legnagyobb gyógyszer-nagykereskedelmi cégénél dolgozott. Az evangélikus gyülekezeti munkába már gyermekkorában Rajkán bekapcsolódott. Lakóhelyein kántorként majd presbiterként szolgált. 2000-ben az újjáalakult Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerületben egyházkerületi felügyelővé választották. 2006-ban, amikor betegsége miatt visszavonult, örökös tiszteletbeli felügyelővé választották. Veszprémben halt meg 2007. augusztus 13-án.

1916. május 8.


100 éve született Mosonszolnokon Altdorfer Károly plébános, teológus. A bécsi Pázmaneum növendékeként a bécsi bíboros érsek szentelte pappá 1940-ben. Teológiát és filológiát tanult a svájci Fribourgban. 1946 és 1953 között lelkész Mezőőrsön, majd Nemeskéren, 1953-tól plébános Barbacson. 1954-től a Győri Hittudományi Főiskolán tanított egyháztörténetet, missziológiát és vallástörténetet. 1960-tól szentszéki bíró, 1976-tól győri kanonok. Munkatársa volt a Magyar Katolikus Lexikon szerkesztőbizottságának. Győrben halt meg 1984. február. 29-én.

1741. május 31.


275 éve született Magyaróváron Dettelbach Hilár Antal ferences szerzetes, zeneszerző, orgonaművész. 1761-ben lett Malackán a ferences rend tagja. 1769 előtt Kismartonban, 1769-1787 között Győrött, 1787-től Boldogasszonyban volt orgonista a rendi templomban. Esztergomban halt meg 1804. október 13-án.

JÚNIUS

1916. június 9.


100 éve született Félszerfalván Somogyi József tanár, szobrászművész. Gyermekkorát Ásványrárón töltötte, édesanyja a falu postamesternője volt. Középiskolai tanulmányait a győri bencés gimnáziumban kezdte majd a pápai református kollégiumban folytatta. Budapesten a képzőművészeti főiskolán tanult, ahol mesterei voltak Kisfaludi Strobl Zsigmond, Réti István és Aba-Novák Vilmos is. 1941-ben szerzett oklevelet, de már 1940-től szerepelt kiállításokon. 1945-1963 között a budapesti képző- és iparművészeti gimnázium, 1963-1993 között a képzőművészeti főiskola tanára volt, ahol 1974-1987 között a rektori tisztséget is betöltötte. Az 1945 utáni, szocialista szobrászat meghatározó alakja volt. A közéletben is szerepet vállalt: országgyűlési képviselő volt és tagja volt az Elnöki Tanácsnak is. Köztéri szobrai, plasztikái az ország számos pontján megtalálhatók. Munkásságáért Kossuth-díjban és Munkácsy-díjban is részesítették. Az 1990-es évektől gyakran felkereste gyermekkora helyszínét Ásványrárót. A község számára 1992-ben elkészítette a II. Világháborúban ellesettek emlékművét. Budapesten halt meg 1993. január 2-án. Halála után Ásványráró képviselőtestülete díszpolgári címmel tüntette ki. 1996 óta a helyi általános iskola Somogyi József nevét viseli. 2001. szeptember 1-jén leplezték le az iskola előkertjében portrészobrát, Raffay Béla alkotását.

1916. június 15.



100 éve halt meg Budapesten Goldziher Vilmos orvos, szemész. Köpcsényben született 1849. január 1-én. orvos, szemész. Bécs, Berlin, Prága és Heidelberg egyetemein tanult. 1874-től dolgozott Budapesten mint szemész. 1878-tól a budapesti egyetemen a szem bonctana tantárgy magántanára volt, 1895-ben rendkívüli tanár lett. Több nagy kórháznak volt a szemész főorvosa: Erzsébet kórház, Rókus kórház. Számos hazai és külföldi orvosi társaságnak volt a tagja, dolgozatai nagy számban jelentek meg a szaklapokban. 1898-ban azt javasolta, hogy a csökkent látóképességű tanulók számára külön iskolákat létesítsenek. Ő írta az első korszerű, magyar nyelvű szemészeti tankönyvet.

JÚLIUS

1891. július 5.


125 éve halt meg Pozsonyban Grailich Frigyes József: (Friedrich Joseph Grailich) középiskolai tanár. Zurányban született 1797. március 20-án. 1821-től tanított Pozsonyban az evangélikus líceumban. Főbb tantárgyai a természetrajz és a földrajz voltak. Emellett ő adta elő a magyar, német, latin nyelv tantárgyakat, továbbá a vallástant is. Élete során 3 nyelvkönyvet írt, közte latin etimológiát és kezdők magyar nyelvkönyvét. 1876-ban, nyugdíjba vonulása alkalmával, Ferenc József király arany érdemkereszttel tüntette ki.

1891. július 5.


125 éve született Kisújszálláson Hagyik István tanár, festőművész. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán szerzett tanári oklevelet. 1928-ban Olaszországban járt tanulmányúton. A kecskeméti művésztelepen dolgozott Révész Imre irányításával (1921-1932), később Mosonmagyaróváron és Szombathelyen tanított. Mosonmagyaróvárra az 1947-48-as tanévben jött, s a piarista gimnáziumban ábrázoló mértant és művészi rajzot tanított világi tanárként. Műveiben az alföldi tájak hivatott ábrázolója volt. 1929-ben a Nemzeti Szalonban (Budapest) volt gyűjteményes kiállítása, 1971-ben Kecskeméten állították ki munkáit a város 600 éves jubileuma alkalmából rendezett kiállításon. Bakonybánkon halt meg 1958-ban.

AUGUSZTUS

1966. augusztus 2.


50 éve halt meg Tejfaluszigeten Csiba Lajos ornitológus, vadász, néprajzkutató. Tejfaluban született 1901. július 27-én. Kezdetben, szűkebb hazájában, a Csallóközben folytatott madártani kutatásokat, amelyre felfigyeltek a Magyar Madártani Intézetben és a Magyar Nemzeti Múzeumban is. Legendás trófea- és madártojás-gyűjteménye a II. világháborúban elpusztult. Ő maga a háborút követően települt át a Szigetközbe, Tejfaluszigetre, ahol gyűjtőmunkáját újra kezdte. Több rövid közleménye jelent meg a madártani intézet nagy múltú évkönyvében az „Aquila”-ban. Nemcsak ornitológus volt, hanem lelkes természetkedvelő és vadász. Jelentős helytörténeti, néprajzi munkát is végzett: az 1930-1940-es években feldolgozta szülőfaluja közbirtokosságának történetét. Sírja a Dunakiliti temetőben található.

1841. augusztus 3.


175 éve született Nemescsón Péterfy Sándor pedagógus. 1856-ban családi körülményei miatt a tanítói pályára lépett. Vas és Sopron megyei községekben volt segédtanító, 1858-ban Győrött családoknál nevelő. 1859-től a soproni tanítóképzőben tanítói oklevelet szerzett. A következő évben Nagykanizsán megszervezte az evangélikus iskolát, de 1862-ben már ismét Győrben tanított, 1865-től pedig a pesti evangélikus elemi iskola tanítója, később igazgatója lett. 1877 és 1895 között a budapesti állami polgári iskolai tanítóképzőben a pedagógia tanára, az Országos Rajztanárképző Akadémián ugyancsak pedagógiát oktatott, s egyúttal tanára volt a győri tanítóképzőnek is. 1896-ban történt nyugdíjazása után előbb Győrbe, majd Pozsonyba, végül Pándorfalura költözött, mert itt élt nevelt és adoptált fia, Péterfy Sándor vasúti tiszt. Itt halt meg 1913. augusztus 10-én. Budapesten a Kerepesi úti temetőben nyugszik a főváros által fölajánlott díszsírhelyen. Fáradhatatlan munkása volt a magyar népoktatásügynek, a tanítóság egyesületi szervezésében és irányításában korának egyik vezéralakja.

1991. augusztus 8.


25 éve halt meg Budapesten Sigmond György vegyészmérnök. Aranyosgyéresen született 1917. június 6-án. 1943 márciusában lett a Magyaróvári Timföldgyár alkalmazottja. 1951-től főmérnökként ő terveztette az első szállítószalagot, bevezetett és tökéletesített több műszaki eljárást. 1955-ben az Almásfüzitői Timföldgyárba helyezték át. Dolgozott még az Alumíniumipari Tervező és Fejlesztő Kutató Intézetben, műszaki gazdasági tanácsadó volt a Magyar Alumíniumipari Trösztben. Egy ideig elnöke volt az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület timföldgyártási szakcsoportjának. Jelentős szerepe volt a magyar timföldgyárak bővítésében, fejlesztésében. 1982-ben és 1985-ben Kamerunban készített alumíniumipari tanulmányokat, és számos fejlődő országban dolgozott az United Nations Industrial Development Organization (UNIDO) szakértőjeként. 1975-ben Wartha Vince Emlékéremmel tüntették ki. Több szakkönyvet, tanulmányt írt és előadást tartott főleg ipartörténeti és környezetvédelmi tárgykörben.

1891. augusztus 27.


125 éve született Halászin Szűts Ferenc piarista szerzetestanár. Vácon öltözött be 1907-ben, 1909-től 1911-ig Rózsahegyen, 1915-ig a budapesti egyetemen tanult teológiát, latin és görög nyelvet. 1915-ben tett szerzetesi fogadalmat. 1916-tól egy-egy évig tanított Rózsahegyen, Tatán és Léván, 1921-től 1937-ig volt a magyaróvári piaristák gimnáziumának nyelvtanára. 1938-tól 1945-ig Debrecenben, Kolozsváron, később Veszprémben tanított. 1945-ben tért vissza Mosonmagyaróvárra, ahol 1948-ig igazgatóhelyettes is volt. 1949-ben egy rövid ideig a helyi múzeum igazgatója is volt. Valószínűleg Mosonmagyaróváron halt meg 1949 után.

SZEPTEMBER

1766. szeptember 3.


250 éve halt meg Guttenbrunnban Koller József jezsuita szerzete, plébános. Magyaróváron született 1703. december. 14-én. 1719-ben lépett be a jezsuita rendbe. 1733-ban szentelték pappá. Nagyszombatban, Bécsben és Budán erkölcstant és a jogot tanított. Később Rómában teljesített szolgálatot. Visszatérte után az osztrák rendtartomány főnöke majd 1764-től a császári hadsereg tábori főlelkésze lett. Ő írta az első magyar pecséttani munkát, amely 1734-ben Nagyszombatban jelent meg név nélkül. A rézmetszetekkel díszített könyv rövid általános bevezető után ismerteti a központi hatalmi intézmények majd a vármegyék, végül a városok pecsétjeit.

1941. szeptember 6.


75 éve halt meg Sátoraljaújhelyen Dezasse János földbirtokos, főispán. Apátszentmihályon született 1871. október 4-én. 1895-1904 között a nezsideri járás főszolgabírója volt. Bizalmasa volt országos szinten Kossuth Ferencnek és Batthyány Tivadarnak, a zurányi választókerület akkori országgyűlési képviselőjének is. Mind néppárti mind a 48-as függetlenségi körökben támogatták. A tulipános Wekerle kormány megalakulása után, 1907 júliusában nevezték ki Moson vármegye főispánjává. 1910-ben helyét Szontagh Jenőnek adta át. 1917-ben Komárom vármegye főispánjává lett az 1918-as összeomlásig.

1616. szeptember 18.


400 éve született Veszprémben Zichy István földbirtokos. Több fontos várban katonaként szolgált a török ellen. 1638-ban királyi kamarás lett. 1641-ben tatai főkapitánnyá nevezték ki. 1646-ban a győri főkapitányság magyar helyettes vezetője lett. 1650-ben megbízták az előnevét adó Vásonykő várának kapitányi teendőivel is. Sokat tartózkodott Győrben, ahol felépítette a Zichy-palotát. Jelentős birtokokhoz jutott, amelyek tovább növelték a család befolyását. 1655-1671 között a Magyar Kamara elnöke volt. 1655-ben bárói, 1679-ben grófi rangot kapott az uralkodótól. A Moson megyei Oroszváron jelentős építkezéseket végzett, amelyek akkor még részben erőd jellegűek voltak. A mezőváros Pozsonyhoz és Bécshez egyaránt közel feküdt.. 1681-ben főajtónálló-mester, 1690-ben tárnokmester lett. 1681-1687 között Moson vármegye főispáni tisztét töltötte be. Az oroszvári Zichy-ág megalapítója volt. Oroszváron halt meg 1693. március 15-én

1791. szeptember 21.


225 éve született Bécsben Széchenyi István földbirtokos, politikus. Moson megyei kötődései: 1824-ben gyorskocsiban utazva Oroszvár felé pillantotta meg élete nagy szerelmét és későbbi feleségét, Seilern Crescentia grófnét. Az asszony első férje Zichy Károly (moson)szentmiklósi földesúr, az udvari kamara elnöke volt. Álma a Metternich által is túl szépnek tartott, művelt asszonyról, csak férje halála után válhatott valóra. Házasságkötésük 1836-ban Budán, közös életük is ott és Nagycenken folyt. Az utolsó rendi országgyűlésre Sopron megyében nem sikerült követté választatnia magát az alsó táblára, ezért egyik mostohafia, Zichy Henrik főispán támogatásával Moson megye egyik követévé választották 1847. október 18-án. Az esemény az úgynevezett régi városháza emeleti nagytermében történt Magyaróváron. Amikor Budán 1848 szeptember elejére elmeállapota a polgárháború víziójától megromlott, felesége Döblingbe, az elmegyógyintézetbe szállítatta. Ott halt meg 1860. április 8-án. Tragikus halála után Zichy Henrik főispán Wéber Henrikkel megfestette Széchenyi arcképét (1860). 1881-ben Magyaróvári Széchenyi Kör néven alakult kultúregyesület a megyeszékhelyen, amely 1927-től Széchenyi Kaszinó, 1938-tól Széchenyi Társaskör néven működött. 1941-ben arcdomborműves táblával jelölték meg követté választásának helyét, amelyet Dobóczky Imre helyi szobrász és Réthy Ferenc kőfaragó készítettek. Ezt egy évvel később avatta csak fel Antal István nemzetvédelmi propagandaminiszter. 1990-ben alakult meg a ma is működő Mosonmagyaróvári Széchenyi Polgári Kör. Portrészobrát, amelyet Meszlényi Molnár János szobrászművész készített, 2005. szeptember 25-én avatták fel a Széchenyi lakótelepen.

OKTÓBER

1916. október 4.



100 éve született Sopronban Szőke Gyula plébános. 1940-ben Győrben szentelték pappá. Először Beleden, majd Árpáson, Téten és Sopronban volt segédlelkész 1943-ig. Ekkor a háborús időkben egy évig tábori lelkészkedett. 1944-1947 között először lelkész, 1947 és 1950 között plébános volt Sopronban. 1950-1956 között Levélen, 1956-1973 között Bágyogszováton volt plébános. Püspöki tanácsos 1966-tól, Mosonmagyaróvár városplébánosa 1973-tól-1989-ig. 1980-tól tiszteletbeli főesperes, 1985-től kerületi esperes és „címzetes kanonok.” Ez utóbbinak - és egy millió forintos magánvagyona felajánlásának - köszönhetően 1993-ban a Szent László téren felavatták Lebó Ferenc győri szobrászművész városvédő Szent László alkotását. A város műemlékvédelme érdekében kifejtett kiemelkedően eredményes tevékenysége elismeréseként Mosonmagyaróvár város 1989-ben Pro Urbe díjjal ismerte el közéleti és alkotó tevékenységét. 1989-től a győri papi otthon lakója volt, Mosonmagyaróvári működése alatt nagy részét összegyűjtötte annak az összegnek, amelyből megkezdhette a barokk plébániatemplom épületének külső helyreállítását. 1998-ban a magyaróvári egyházközség és hálás hívei a templombelsőben elhelyezett emléktáblával örökítették meg a plébános és alapítványtevő emlékét. Sopronban halt meg 1994. október 7-én.

1916. október 11.



100 éve született Horvátzsidányban Pardavi Tiborné (Hegedűs Aranka) tanár, amatőr színjátszó. Magántanulóként négy évig járt polgári iskolába. 1935-ben a Kőszegi Domonkos Rendi Nővérek Intézetében szerzett tanítónői oklevelet és kántori képesítést, majd egy éves némettanári tanfolyamon vett részt. 1938-tól 1941-ig Herenden tanított, ekkor Mosonmagyaróvárra helyezték, itt az 1. sz. (fiú)iskolában magyar irodalmat, oroszt és éneket tanított nyugdíjba vonulásáig. A színjátszás iránti vonzalma korán kezdődött, már Kőszegen és Herenden is részese volt színielőadásoknak. Mosonmagyaróváron is hamar bekapcsolódott az amatőr színjátszásba: az iskolában, a nagyobb üzemekben, s különböző öntevékeny művészeti együttesekben volt színművekben szereplő vagy szervező. Az 1960-as évek elején amatőr színjátszó-rendezői diplomát s vele B kategóriás működési engedélyt szerzett. Alapítója és rendezője volt a Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyár Központi Művészegyüttesének, művészeti vezetője és rendezője a Mosonmagyaróvári Városi Tanács Központi Művészegyüttesének. Gyakran vett részt állami ünnepélyek műsorának rendezésében, vers- és prózamondó versenyek zsűrijében. Ez utóbbi tevékenységet egészen idős koráig folytatta. Kitüntetései: Szocialista Kultúráért (1963), Győr–Moson–Sopron Megye Közművelődéséért Dr. Kovács Pál-díj (2001), Mosonmagyaróvár Város Kultúrájáért díj (2007). Bábolnán halt meg 2015. január 15-én a magyaróvári régi temetőben temették el.

1891. október 24.



125 éve született Féltoronyban Steurer József plébános. 1916 májusában szentelték pappá. Pályáját Mosonban kezdte 1916-ban, három év múlva Magyaróváron lett káplán. Itteni működése alatt szervezte meg a magyaróvári gazdasági akadémián az ifjúsági kongregációt és nagy szerepe volt a Magyaróvári Torna Egylet újjászervezésében is. Alapítója és szervezője volt a Szívgárdának és a Hildegardeumnak. Éveken át volt külön lelkésze az akadémiai hallgatók "Foederatio Emericana Avaria" nevű szervezetének. 1927 szeptemberében lett Hegyeshalom nagyközség plébánosa. Ebben a minőségében is tevékeny közéleti tevékenységet folytatott, karvezetője volt a községi leventezenekarnak, vezetése alatt vált híressé a Hegyeshalomi Honfi Dalárda és alakult meg az ifjúsági sportegyesület. 1939 októberében került vissza ismét Mosonba, ekkor a község már plébánosként fogadta. A szovjet megszállás első heteiben plébániájának emeletén kaptak helyet a veszélyeztetett lányok és asszonyok. 1953. november 19-ének éjszakáján az ÁVH ismeretlen helyre szállította . A kegyetlen kínzások következtében hunyt el Budapesten 1954. január 7-én bekövetkezett halála miatt ért véget. Földi maradványait 1991. október 5-én helyezték végső nyugalomra a mosoni temető papi sírboltjába. Emléktábláját már 1986. Úrnapján, pappá szentelésének 70. évfordulóján felavatták a mosoni templomban, a templom előtt emlékét tábla őrzi. 2010 szeptemberében emlékkeresztet állítottak a róla elnevezett utcában.

1891. október 31.



125 éve született Mosonszolnokon Böck János plébános. 1941 júniusában Apor Vilmos püspök szentelte pappá. Első állomáshelye Fertőrákos volt, innen Hegyeshalomba, majd Környére helyezték. A II. világháborúban a Kárpátokban harcoló egységek tábori kórházának volt a lelkésze. Innen 1945 őszén Sopronba került hitoktatónak, ahol az ÁVO egy újságcikke miatt előbb internálta, majd 1946 őszéig rendőri felügyelet alá helyezte, szüleit pedig kitelepítették Mosonszolnokról. Ez időben először Sopronban, majd Győrben volt káplán. 1946 augusztusától a soproni kisszeminárium spirituálisa, lelki igazgatója lett. 1950 nyarán rövid időre ismét letartóztatták. A békepapság intézménye miatt összekülönbözött püspökével is, emiatt távozott a szemináriumból. 1958-tól 1963-ig a magyaróvári egyházban kapott kápláni beosztást, innen az eldugott Várgesztesre kérte magát, ahol 12 évet töltött el. Súlyos betegségből lábadozva 1965 tavaszán Németországba ment, hazatérve rövid ideig tartó csornai és dénesfai káplánkodás után hívei visszahívták Várgesztesre. 1984-től a mosoni plébánián teljesített szolgálatot. Mosonmagyaróváron halt meg 1993. december 4-én.

DECEMBER

1916. december 1.


100 éve halt meg Bécsben Pálffy-Daun Vilmos földbirtokos. Stomfán született 1867. május 14-én. 1895 és 1901 között volt Moson vármegye főispánja. Az ő idejében ünnepelte az ország és a megye a millenniumot. Sajnos a kiállításra szánt rajkai német lakóházra a megye sajnálta a pénzt, de a főispán 1899-ben mentora és elnöke volt a szoborbizottságnak, amely 1900-ben Bruck-Újfalun felállította Ferenc József szobrát, Zala György alkotását. A „Mosonvármegye” című megyei lap képes melléklet füzetet adott ki ebből az alkalomból 1900. június 24-én. Az uralkodó a katonai gyakorlatok idején valóban gyakran járt erre és láthatta a megye és az ország ilyen formában kifejezett hódolatát. A főnemesek azon csoportjához tartozott, amelyek a Néppárthoz álltak közel hazánkban, de igazából az Osztrák-Magyar Monarchiában gondolkodtak. Nem lakott a megyében, a két fővárosban tartózkodott és a stübingeni birtokot örökölte Ausztriában, ahol a családi sírboltba temették.

1891. december 2.


125 éve halt meg Magyaróváron Drobilich Mátyás (Mate Drobilich) fordító, könyvkiadó. Bezenyén született, 1808. szeptember 18-án. Magyaróváron városi őr volt, később Moson megye írnoka lett. Anyanyelvén kívül a magyar, német és cseh nyelvet is ismerte, ezért cseh és német nyelvről fordított könyveket, amelyeket a magyaróvári Czéh nyomdában adott ki a Moson megyei horvátok csakovszki nyelvjárásában 1854 és 1876 között. A horvát szavakra a magyar helyesírást alkalmazta, úgy írta le azokat, ahogy horvátul kiejtették. A kiadott könyvek meséket, történeteket, egyiptomi álomfejtést tartalmaztak, s népszerűek voltak a horvát iparosok, kereskedők és parasztok körében. Maga terjesztette a kiadványait.

1941. december 7.


75 éve halt meg Budapesten Molnár József orvos. Magyaróváron született 1896. november 8-án. 1925 és 1941 között a Szegedi Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján dolgozott, 1940. december 30-ától klinikai főorvos. 1929-ben magántanári képesítést szerzett Szegeden Röntgenológia tárgykörből. Tagja volt a Magyar Röntgentársaságnak és a Magyar Nőorvosok Társaságának. Kutatási területe a röntgentherapia volt.

1941. december 24.



75 éve halt meg Ufában Götz Irén Júlia kémikus. Magyaróváron született 1889. április 3-án. Édesapja, Götz Ferenc Magyaróvár városbírója volt. 1913-ban lett Dienes László könyvtáros, szociológus felesége. Elemi és polgári iskolai tanulmányait Magyaróváron végezte, gimnáziumba Budapestre járt. 1907-től a budapesti tudományegyetemen kémia-fizika-matematika szakos hallgató, de filozófiai előadásokat is hallgatott. 1908-tól tagja a radikális diákok Galilei-körének. 1911-ben doktorált, ő volt a harmadik női vegyészdoktor Magyarországon. Az 1911/12. tanévben ösztöndíjas Mme Curie párizsi rádiumlaboratóriumában, de megkezdett kutatásait nem folytathatta, így 1913-tól 1919-ig az Állatélettani és Takarmányozási Kísérleti Állomás munkatársa lett. 1919. április 10-én egyetemi katedrát kapott a budapesti egyetemen, az elméleti kémia előadója lett. Magyarországon ő volt az első nő, aki egyetemen tanított. 1920 márciusában letartóztatták, Magyaróváron tartották fogva három hónapig, innen barátai segítségével Bécsbe emigrált. 1920 őszétől Bukarestben élt, egy évig a „Bukaresti Hírlap”-ot szerkesztette. 1922-től 1928-ig a kolozsvári egyetem gyógyszerészeti intézetének adjunktusa, később docense, 1925-től az orvosi karon is tanított. 1927/1928-ban a fizikai tudományok doktora. A család a román vasgárdisták elől 1928-ban Berlinbe menekült, 1931-ben Moszkvában telepedett le. Itt 1936-ig a Nitrogén Kutató Intézet tudományos munkatársa, majd osztályvezetője volt, később gimnáziumban tanított. 1941 őszén koholt vádakkal letartóztatták, de hamarosan felmentették, s egy Frunze melletti kolhozban végzett mezőgazdasági munkát. Tífuszban halt meg, a lexikonok szerint Ufában, lánya szerint Frunzéban, s ott is temették el. Mosonmagyaróváron 2002. október 6-án a majoroki városrészben, az Ujhelyi Imre iskolában emléktáblát avattak a tiszteletére. Nevét a városban 2007 óta utcanév is őrzi.

1916. december 25.


100 éve született Mosonszentmiklóson Laky Pál József marista iskolatestvér, misszionárius. A rend valójában világi papok hitterjesztő kongregációja volt, akik gyakorlatilag csak a távol keleti külmissziókkal foglalkoztak. 1931-be lépett a társulatba, ahol nyolc év múlva tett örök fogadalmat. Már 1935-ben Kínában, Sanghaiban tanított. Innen 1949-ben ment át Ausztráliába. Itteni működéséről nincsenek adatok. Ausztráliában halt meg, 1956-ban, vagy 1957-ben.

Gyorskeresés:

Cím:

Szerző:

Online előjegyzés, hosszabbítás:

Vonalkód:
Jelszó:

adó 1 %

Kedves Olvasónk!
Kérjük, adója egy százalékával támogassa a Huszár Gál Városi Könyvtárat.
Köszönjük.
Adószámunk: 15370079-1-08

SFbBox by enter-logic-seo.gr

Kapcsolat:

  • Cím:9200 Mosonmagyaróvár, Erkel F. u. 16.
  • Központ:: 06-96-555-553
  • Olvasószolgálat:06-96-555-563
  • Info-Pont:06-96-219-887
  • Website:http://www.hgkmovar.hu

Új könyveink