Ajánló új DVD lemezeinkből:

Moson Megyei Életrajzi Lexikon

élet 

Kisalföldi tudástár

Évfordulónaptár 2014.:


Az évfordulónaptár csak a kerek (25, 50, 75, 100. stb.) évfordulókat tartalmazza. Azoknak a híres személyeknek a rövid életrajza szerepel benne, akik Mosonmagyaróváron és környékén vagy a történelmi Moson vármegyében születtek vagy haltak meg, illetve tevékenységük, munkásságuk egészben vagy részben e területhez kötődik.
Az életrajzok Enzsöl Imre, Kimlei Péter, Thullner István és Tuba László szócikkeinek felhasználásával készültek.



ÉVFORDULÓK A HÓNAP PONTOS MEGJELÖLÉSE NÉLKÜL


1839.


175 éve született Késmárkon Veszter Imre ügyvéd, országgyűlési képviselő, zeneszerző. Középiskolai tanulmányait Késmárkon, Eperjesen és Kassán végezte. Budapesten szerzett jogi végzettséget majd Nagykanizsán dolgozott ügyvédként. Az 1860-as években több zeneműve jelent meg: „Országgyűlési emlék: lassú magyar és friss zongorára”, „Jogász-csárdás”. Az 1860-as évek elején az elsők között próbálkozott Magyarországon operett írásával. 1878-1887 között az alsó-lendvai választókerület országgyűlési képviselője volt. 1887-től a magyaróvári választókerületet képviselte nemzeti párti programmal. 1889 nyarán, két év után látogatott el csak először választókerületébe, ahol Magyaróváron és Mosonban is beszédet mondott. 1892-ben Késmárkon választották országgyűlési képviselőnek. Baján halt meg 1915-ben.

1864.


150 éve született Sopronban Laene Ernő orvos. Iskoláit szülővárosában és Bécsben végezte. Pályáját a magyaróvári Karolina Kórháznál kezdte, de a kis intézményt csak rövid ideig igazgatta. Az osztály-szervezésétől a technikai fejlesztésekig mindent ő végzett és az 1860-as évek elején még kihasználatlan új kórházépület a millenniumra európai színvonalú gyógyító intézmény lett. 1898-ban kinevezték Moson megye tiszti főorvosának, akkor költözött a Deák téri új takarékpénztári bérházba a Lajta partra. Magyaróváron halt meg 1904. június 11-én.

1864.


150 éve született Félegyházán Virág Gyula (Virágh Gyula) jogász, író. Tanulmányait szülővárosában és Kecskeméten végezte el. 1894-ben mint albíró került Magyaróvárra. 1920-ban nyugdíjba vonult, ettől kezdve ügyvédként dolgozott. Szinnyei lexikona (14. köt. 1247. hasáb) csak színészként ismeri, mert gyakran játszott színművekben, s egyik szervezője volt a város műkedvelő színjátszásának. Alapítója volt a magyaróvári Színpártoló Egyesületnek, 22 éven át volt titkára a Széchenyi-Körnek, alapító tagja a Kaszinónak, a Mosonmegyei Történelmi és Régészeti Egyletnek, a Magyaróvári Torna-Egyletnek, a Magyaróvári Férfidalárdának és a Sporthorgász Egyesületnek. Sok kisebb színművet, vígjátékot írt műkedvelők számára. Magyaróváron halt meg 1935. augusztus 6-án., a magyaróvári temetőben nyugszik

1889.


125 éve született Nagybányán Kurtay Ernő festőművész, grafikus. Középiskoláit Nagybányán végezte, Budapesten rajztanári képesítést szerzett, majd 1913-1914-ben a nagybányai szabadiskolában képezte magát, ezután olasz tanulmányútra ment. A magyaróvári piarista gimnázium tanára volt. Főfoglalkozású festő szeretett volna lenni, ebben korai halála megakadályozta. Táj- és arcképeket festett. Budapesten halt meg 1915. július 3-án.

JANUÁR

1939. január 6.


75 éve halt meg Magyaróváron Cselley Kálmán jogász, közjegyző. Magyaróváron született 1870. augusztus 10-én. Tanulmányait Magyaróváron és Pozsonyban végezte. Jogi diplomát Budapesten szerzett. 1907-től volt a város közjegyzője. A Mosonmegyei Történelmi és Régészeti Egylet titkára, majd alelnöke, végül 1929-ig elnöke volt. Működése alatt nyílt meg az újonnan épített megyei múzeum első kiállítása (1913). A Mosonvárosi Takarékpénztár elnöki tisztét is ő töltötte be. Pénztárnoka, majd elnöke volt a helyi Vörös Kereszt egyletnek, amiért II. osztályú díszjelvénnyel tüntették ki. Az önálló Moson megye megszűnéséig (1924) számos megyei bizottságnak is tagja volt. Tagja lett az egyesített vármegyék törvényhatóságának, Magyaróvár város közgyűlésének és a katolikus egyházközösség képviselőtestületének. Az egyesített megye tiszteletbeli főjegyzője volt. Számos további testület igazgatóságában tevékenykedett (pl. Mosonmegyei Gazdasági Egylet). A második tanácsrendszerben a műemlék értékű Fő utcai házukat államosították, majd az 1970-es években reneszánsz külsővel állították helyre. A lakók helyére a Hansági Múzeum második épülete és kiállítása (1983) került, a ház ma is a Cselleyek nevét viseli. A család tagjai a magyaróvári temetőben nyugszanak.

1939. január 6.


75 éve halt meg Magyaróváron Horváth Lajos jogász, járásbírósági elnök. Nagykanizsán született 1880. augusztus 25-én. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. Jogi tanulmányokat Budapesten folytatott, 1902-ben kapott ügyvédi oklevelet. Felesége, Baráth Erzsébet volt, akitől Tibor fiúk született. Előbb Budapesten törvényszéki joggyakornok és Devecseren jegyző volt, majd a debreceni és a győri (1913) ítélőtáblánál dolgozott mint tanácsjegyző. 1914-ben került Tétre járásbírósági albírónak. 1916-ban nevezték ki járásbíróvá. A téti járásbíróság éléről került Magyaróvárra 1926-ban. A Horthy-érában a kormánypárt támogatójának számított. Magyaróváron a Széchenyi Társaskör és a Területvédő, majd Revíziós Liga helyi szervezetének elnöke volt. A város szinte minden hazafias és közművelődési mozgalmából kivette a részét munkájával. Különösen támogatta a népfőiskolai mozgalom megszervezését a városban. A magyaróvári temetőben temették el.

1939. január 25.


75 éve halt meg Magyaróváron Karkovány Ákos gépészmérnök. Tiszaroffon születet 1875. március 8-án. Középiskolai tanulmányait Aradon végezte. 1897-ben Budapesten a Műegyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet. Itt kezdte pályáját, mint tanársegéd a mezőgéptani tanszéken. Külföldi tanulmányútjain, ahol gépkísérleti intézeteket, gyárakat látogatott meg, szinte egész Nyugat-Európát bejárta. Tapasztalatai alapján rendezték be a Műegyetem mezőgazdasági és ipari géptani tanszékét. Emellett országszerte gépbemutatókat, versenyeket szervezett. Az első világháborúban orosz hadifogságba esett, ahonnan csak 1927-ben, kalandos körülmények között tért haza. 1932-ben került Magyaróvárra: a Gazdasági Akadémia műszaki tanszékének, és a Gépkísérleti Állomás vezetőjévé nevezték ki. Az állomáson kísérleteket végzett fagázzal üzemelő traktorokkal, magtisztító gépet szerkesztett, foglalkozott a biogáz-termelés kérdésével. Műszeres, többek között az energiatakarékosságra is kiterjedő gépvizsgálati módszere, úttörő jellegű volt. Széles látókörű, sokoldalú tudós volt, aki a nyugati világnyelvek mellett beszélt oroszul, törökül és kínaiul is. Tagja volt a Széchenyi-körnek, öt éven át elnöke volt a Múzeum Egyesületnek. A tiszaroffi temetőben nyugszik, sírkövét 1997-ben a magyaróvári temetőbe szállították.

FEBRUÁR

1814. február 6.


200 éve született Sopronban Mesznil Viktor alispán, földbirtokos, országgyűlési képviselő. Családja nemesi címét 1790-ben honosították. Az 1840-es évek elején Bécsben az udvari kancellária titkáraként dolgozott. Az 1847-1848-as országgyűlésen a főrendiház egyik, Batthyány Lajoshoz közel álló liberális politikusa volt. 1848 nyarán tagja volt Vas megyében az önkéntes nemzetőrségnek. 1849-1860 között birtokán gazdálkodott. 1860-tól előbb Moson vármegye majd Vas megye alispánja volt. 1885-1893 között tagja volt a magyar országgyűlés főrendi házának, az igazoló, mentelmi és pénzügyi bizottságokban dolgozott. Budapesten halt meg 1893. október 28-án.

MÁRCIUS

1964. március 1.


50 éve halt meg Sopronban Bakoss László mezőgazdász, állattenyésztési szakember. Tetétlenben született 1889. május 30-án. Középiskoláit Késmárkon és Debrecenben, a gazdasági akadémiát Kassán végezte el, 1912-től itt lett gyakornok, tanársegéd majd adjunktus. Az I. világháborúban katonai szolgálatot teljesített. 1921-től a debreceni, 1927-től a Keszthelyi Gazdasági Akadémia tanára, 1934-1946-ig a Magyaróvári Gazdasági Akadémia (később Magyaróvári Mezőgazdasági Főiskola) rendes tanára. Kereskedelemtant, apró háziállatok tenyésztését és tanfolyamon tejgazdasági üzemtant tanított. 1946-ban nyugdíjazták, ezután Sopronba került, utolsó éveit szociális otthonban töltötte. Főleg baromfitenyésztési kísérletekkel foglalkozott, számos tanulmánya jelent meg szaklapokban

1939. március 2.


75 éve halt meg Budapesten Hankóczy Jenő növénynemesítő. Zsejkepusztán született 1879. február 24-én. 1898-ban, a veszprémi gimnáziumban érettségizett. 1900-ban fejezte be a Magyaróvári Gazdasági Akadémiát. 1904-ben Cserháti Sándor mellett lett asszisztens az Országos Növénytermelési Kísérleti Állomáson. Itt a búza terméshozamát javító kísérletekben vett részt. Hankóczy 1905-ben lisztvizsgáló műszert szerkesztett, a „Farinométer”-t, amit később továbbfejlesztett. Ezzel a lisztből kivont sikér nyújthatóságát vizsgálta. Közel két évtizedig dolgozott Magyaróváron és főleg gabonavizsgálatot végzett. Ezután a Közélelmezésügyi Minisztériumba került a gabonaforgalmi osztály élére. 1924-ben kinevezték az Országos Kémiai Intézet kísérletügyi igazgatójának. Itt megszervezte a Gabona- és Lisztkísérleti Állomást (1928). Az 1912-ben feltalált „Farinográf”-ot itt tökéletesítette, amely 1928-ra a világ legjobb lisztvizsgáló műszere lett, és amelynek 1930-tól Duisburgban elkezdték a sorozatgyártását. Ezen kívül főképpen búzát nemesített, vetőmagcserét szervezett a magasabb és jobb termés érdekében. Nevéhez kötődik a búzaliszt osztályozásának kimunkálása is. Az általa szervezett intézet Európa egyik legjobbjává vált.. Több bel- és külföldi tudományos és szaktársaság választotta tagjául. Sírja a csopaki temetőben van. Egészalakos szobormodellje a mosonmagyaróvári egyetem (belső vár) bejáratánál áll.

1914. március 9.


100 éve született Levélen Stelczer Lajos politikus, antifasiszta ellenálló. Tanulmányait a győri Fiú Felső Kereskedelmi Iskolában végezte. A Richards gyárban betanított munkásként dolgozott. 1937-ben a győri városházán a Népmozgalmi Hivatalban alkalmazták, majd 1938-tól a Keffel Ede Műbőrgyárban lett német-magyar tolmács. Irodalmi érdeklődése vitte 1942-ben a Babits Körbe. Itt találkozott Németh László Jánossal, a fiatal költővel. Az 1941-ben létrejött kör szemben állt a hivatalos politikával. 1943 végén ifjú munkások és a Babits Kör baloldali tagjai megalakították a József Attila Kört, amely 1944. március 19-ig legálisan működött. A németek bevonulása után a kör tagjai illegalitásba vonultak, katonai felmentéseket, igazolványokat készítettek, s a nyilas hatalom ellen agitáltak. A Nemzeti Számonkérő Szék a csoport tagjait letartóztatta, s a vallatások után a sopronkőhidai fegyházba szállította. 1945. február 16-án végezték ki Sopronkőhidán.

1914. március 12.


100 éve született Marosvásárhelyen Bak László zongoraművész, zenetanár. 1939-ben szerzett tanári oklevelet a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. Ez évtől 1941-ig a Mosonmagyaróvári Államilag Engedélyezett Városi Zeneiskola igazgatója és tanára. Innen Nagyváradra került, 1946-tól a budapesti MÁVAG Mozdony- és Gépgyár Zeneiskolája igazgatója volt, majd nyugdíjazásáig zongoratanár. Több sikeres hangversenyt adott azután is, hogy jobb keze megbénult. Budapesten halt meg 1978. február 26-án.

1964. március 14.


50 éve halt meg Budapesten Páter Károly vegyészmérnök, talajvegyész. Kolozsváron született 1900. március 31-én.. A budapesti műegyetemen vegyészmérnöki diplomát szerzett. 1926-1929 között a műegyetemen tanársegéd, 1929-től 1931-ig a Keszthelyi Gazdasági Akadémián vegyészgyakornok volt. Ezután a szarvasi Középfokú Gazdasági Tanintézetben tanított. 1940-től Keszthelyen a kémiai tanszék megbízott vezetője lett. 1942-ben került Mosonmagyaróvárra rendkívüli tanárnak, ahol a kémia tanszék élére nevezték ki. Ekkor választották szét a kémiai és a technológiai tanszéket. 1945 után a kémiai, majd 1948-tól a talajtani tanszék vezetője volt. 1949-től a Budapest-Gödöllő központba helyezett egyetem talajtani tanszékének irányítója, az egyetem rektora lett (1951-1955). Az itteni Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetet ő állította fel és 1953-ig igazgatta. 1951-ben megszervezte az Agrártudományi Egyesületet. Talajok osztályozásával és szikes talajok vizsgálatával foglalkozott. Néhány könyvként kiadott tanulmányt és több jegyzetet írt. 1952-ben a mezőgazdasági tudományok kandidátusa címet kapott. 1951-ben a Magyar Népköztársasági érdeméremmel, 1954-ben a Munka Vörös Zászló érdemrenddel tüntették ki.

1939. március 21.


75 éve halt meg Budapesten Szontagh Jenő tisztviselő, főispán. Budapesten született 1873. december 15-én. Jogi tanulmányait szülővárosában végezte. 1893-ban a pénzügyminisztérium szolgálatába lépett. 1904-ig, miniszteri segédtitkárságig vitte. Ezután Boszniába küldték közigazgatási szolgálatra az ottani kormányzó mellé. 1907-től ismét a pénzügyminisztériumban dolgozott, az elnöki osztály helyettes vezetője lett. 1910-től 1917-ig volt Moson megye főispánja. Az első öt évben a megye sokat fejlődött a keze alatt. Számos mezőgazdasági, iskolai és kulturális beruházásra szerzett pénzt. A háború alatt feleségével vöröskeresztes kórházakat szerveztek nagy munkával. A királyváltás következtében mondott le posztjáról. Szontagh jó tollú ember volt, amit főleg a fővárosi lapokban mutatott meg. Politikai ellenfelei is elismerték nem mindennapi kvalitásait, szónoki tehetségét. Hosszú ideig élt megyénkben és azon kevés kinevezett főispán egyike volt, akit tényleg befogadtak az itt lakók. Ebben időleges mosoni letelepedése is szerepet játszott. Hegyeshalomban kisebb birtokot vásárolt. A Tanácsköztársaság alatt meghurcolták, és azután még egy évig volt Moson megye főispánja. A két világháború között is a legitimista és a keresztény erőket támogatta. 1932-ben az egyesített megye - mint törvényhatóságának örökös tagját - felsőházi taggá választotta. Hosszú évtizedekig volt elnöke a Magyaróvári Szarvasmarhatenyésztő Egyletnek és a Lajtavízrendező Társulatnak. Közigazgatási érdemeit a Lipót rend lovagkeresztjével, kórházszervező tevékenységét a Vörös Kereszt hadiékítményes tiszti díszjelvénnyel ismerte el a király. Az olasz király a Szent Móric és a Szent Lázár rend lovagkeresztjével tüntette ki.

1939. március 23.


75 éve halt meg Győrben Czingraber Lajos plébános. Szanyban született 1847. augusztus 14-én. Középiskoláit Szombathelyen, Kőszegen és Győrben végezte. Itt lett kispap 1869-ben. 1872-ben Győrben szentelték áldozópappá, egy évig volt Feketeváros plébánosa, utána 1873-1881 között segédlelkész Magyaróváron. 1881-től miklóshalmi plébános, itt újjáépítette a község római. katolikus templomát, zárdát, leányiskolát és óvodát létesített. 1904-ben magyaróvári kerületi alesperes, 1905-től pápai kamarás, 1910-től Szent Györgyről nevezett címzetes prépost. 1907-től 1918-ig volt Moson község plébánosa, nevéhez fűződik a templomtorony magasítása, a templom kifestése és a kápolnák restaurálása. 1918-tól győri kanonok és belvárosi plébános, alesperes. 1926-tól mosoni főesperes. Felszentelt papként 67 éven keresztül teljesített egyházi szolgálatot, a világháború éveiben kifejtett segítő tevékenységéért 1917-ben II. osztályú polgári hadi érdemkereszttel tüntették ki

ÁPRILIS

1889. április 3.


125 éve született Magyaróváron Götz Irén Júlia kémikus, az első magyar női egyetemi előadó. Apja Götz Ferenc városbíró, anyja Koch Teréz volt. Elemi és polgári iskolai tanulmányait Magyaróváron végezte, gimnáziumba Budapestre járt. 1907-től a budapesti tudományegyetemen kémia-fizika-matematika szakos hallgató, de filozófiai előadásokat is hallgatott. 1908-tól tagja a radikális diákok Galilei-körének. Ő volt a harmadik női vegyészdoktor Magyarországon. Az 1911/12. tanévben ösztöndíjas Mme Curie párizsi rádiumlaboratóriumában, de megkezdett kutatásait nem folytathatta, így 1913-tól 1919-ig az Állatélettani és Takarmányozási Kísérleti Állomás munkatársa lett. 1919. április 10-én egyetemi katedrát kapott a budapesti egyetemen, az elméleti kémia előadója lett. Magyarországon ő volt az első nő, aki egyetemen tanított. 1920 márciusában letartóztatták, Magyaróváron tartották fogva három hónapig, innen barátai segítségével Bécsbe emigrált. 1920 őszétől Bukarestben élt, egy évig a „Bukaresti Hírlap”-ot szerkesztette. 1922-től 1928-ig a kolozsvári egyetem gyógyszerészeti intézetének adjunktusa, később docense, 1925-től az orvosi karon is tanított. Férjével, Dienes Lászlóval és családjával a román vasgárdisták elől 1928-ban Berlinbe menekült, 1931-ben Moszkvában telepedett le. Itt 1936-ig a Nitrogén Kutató Intézet tudományos munkatársa, majd osztályvezetője volt, később gimnáziumban tanított. 1941 őszén koholt vádakkal letartóztatták, de hamarosan felmentették, s egy Frunze melletti kolhozban végzett mezőgazdasági munkát. Tífuszban halt meg 1941. december 24-én, a lexikonok szerint Ufában, lánya szerint Frunzéban, s ott is temették el. Mosonmagyaróváron 2002. október 6-án a majoroki városrészben, az Ujhelyi Imre iskolában emléktáblát avattak a tiszteletére. Nevét a városban 2007 óta utcanév is őrzi.

1914. április 3.


100 éve halt meg Kisbéren Árvay Sándor plébános, teológus-tanár. Dunakilitin született 1863. február 2-án. Középiskoláit Magyaróvárott végezte a piarista gimnáziumban, teológiát Győrben hallgatott. 1888-ban szentelték áldozópappá. 1895-től először (Fertő)Széplakon, majd Ágfalván, később Mosonban volt káplán. 1896 és 1902 között a győri tanítóképző tanára. 1896-1902 között az egyházmegyei nyomda igazgatója és a „Dunántúli Hírlap” szerkesztője. 1901-1910 között lorettomi adminisztrátor, majd plébános Kisbéren. Versei 1891-ben a „Katholikus Szemlé”-ben és 1892-ben a „Magyar Szemlé”-ben jelentek meg.

1964. április 4.


50 éve halt meg Madridban Villax Ödön mezőgazdász, növénynemesítő. Karancsberényben született 1899. szeptember 23-án. A magyaróvári akadémián 1921-ben szerzett diplomát. A Növénynemesítő Intézetben kapott munkát, majd 1926-tól 10 évig az ugyancsak magyaróvári Növénytermelési Kísérleti Állomáson dolgozott. Közben 1930-1931-ben a Dohánytermelési Kísérleti Állomás munkatársa Debrecenben. Magyaróváron 1936-ban vette át a Növénynemesítő Intézet irányítását a nyugdíjba vonuló Grábner Emiltől. Hozzáértéssel, a nagy elődhöz méltóan vezette az intézetet. Fontos tette volt a hazai nemesített növényfajták jegyzékének összeállítása. Különösen a pillangós virágú haszonnövények kutatásában ért el fontos eredményeket. A lucerna termesztése volt egyetemi doktori témája. Genetikát is tanított a hallgatóknak. Miután ez már „burzsoá áltudomány”-nak minősült Sztálin szerint, úgy érezte nincs maradása. Nemtelen támadások után, közel 50 évesen hagyta el hazáját családostul 1948-ban, hátrahagyva szerény villáját. Franciaországban, Portugáliában és Marokkóban is igen hasznos kutató és tudását alkalmazó tevékenységet folytatott, de hazájába már nem térhetett vissza. 1999. szeptember 23-án mellszobrot állítottak neki a mosonmagyaróvári egyetem területén lévő parkban.

1964. április 6.


50 éve halt meg Mosonmagyaróváron Kiss József orvos. Jászapátiban született 1898. június 18-án. 1916-ban szülővárosának gimnáziumában tett érettségi vizsga után a Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi fakultásán folytatta tanulmányait. A katonai szolgálat miatt ez félbeszakadt, csak 1924-ben avatták orvosdoktorrá. A 68. gyalogezred önkénteseként az orosz és olasz frontokon harcolt, sebesülten angol fogságba esett, csak 1919 végén térhetett haza. Orvosi pályafutását a budapesti Rókus kórházban kezdte, ahol három évig volt segédorvos. 1928-ban nevezték ki a magyaróvári Karolina Kórház alorvosává, 1964-ben lett belgyógyász főorvos, ezt a beosztást haláláig megtartotta. Kórházi munkája mellett az egyik OTI körzet rendelőorvosaként is tevékeny részese volt a város egészségügyének. Házasságot nem kötött, korán meghalt testvérének fiát nevelte. Emlékét a kórház igazgatói irodájában elhelyezett kép őrzi. Hamvai a magyaróvári köztemetőben nyugszanak.

1889. április 17.


125 éve született Dicsőszentmártonban Nyárády György mezőgazdász. Középiskolai tanulmányait befejezve elvégezte a kolozsvári jogi egyetemet és a Kolozsmonostori Gazdasági Akadémiát is. 1911-ben került a Magyaróvári Gazdasági Akadémiára, ahol 1919-ben a gyakorlati tanszék és a tangazdaság vezetésével bízták meg. Az első világháborút követő nehéz gazdasági helyzet ellenére munkájával sikerült elérnie, hogy a tangazdaság egyben mintagazdaság is legyen. Felismerte, hogy a tanítás egyedüli célja a jövedelmező termelés biztosítása, emellett a tangazdaságok fontos bevételi forrásai is voltak a földművelésügyi minisztériumnak. 1924-ben akadémiai rendes tanárnak nevezték ki. 1927-től az állattenyésztési tanszék élén állt. 1934-ben megromlott egészségi állapota miatt nyugdíjazták. Balatonalmádiban halt meg 1956. március 6-án.

1914. április 19.


100 éve született Kőszegdoroszlón Széles Gyula mezőgazdász. Középiskolai tanulmányait a soproni líceumban végezte. Felsőfokú tanulmányait a Keszthelyi Gazdasági Akadémián kezdte és a Magyaróvári Gazdasági Akadémián fejezte be. 1938-ban kezdett el dolgozni a fehérvárcsurgói Károlyi uradalomban. 1941-ban a Soproni Állami Mezőgazdasági Felügyelőségre került. 1945-1954 között kutatóként dolgozott a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben. 1954-1961 között a növénykórtan, növényélettan és növénytan tantárgyakat oktatta a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémián illetve jogutódján, a mezőgazdasági főiskolán. 1961-től az alkalmazott üzemtani tanszék munkatársa lett, a hallgatók gyakorlati képzésében vett részt. Doktori értekezését 1964-ben a Hanság területének burgonyatermesztéséről írta. Emellett foglalkozott még szénaszárítási, legelőjavítási és szarvasmarha-tartási kérdésekkel, kísérletekkel is. 1974-ben egyetemi docensként vonult nyugdíjba. Mosonmagyaróváron halt meg 1984. július 5-én. Sírja a magyaróvári temetőben található.

1789. április 20.


225 éve született (Moson) Szent Jánoson. Adler György zeneszerző, karnagy. Tanítócsalád gyermeke volt, feltételezhetően Joseph Haydn tanítvány volt. 1800-1827-ig volt a győri székesegyház hangszeres zenésze és basszistája. Ekkor Budára költözött, ahol már a következő évtől tagja volt a Mátyás-templom zenekarának. Egyik alapítója a Táborszky vonósnégyesnek, majd 1834-től ennek utódjaként alakult Nemzeti Kaszinó vonósnégyesnek. Több kamara-és zongoraművet, férfikórusokat (Cantate, 1826) írt, egyik korai szerzeménye a Variációk magyar témára címet viselő vonósnégyest még 1820-ban írta. 1838-tól élete végéig maradt a budai Mátyás templom orgonistája. Adél nevű lánya Erkel Ferenc felesége lett. Budán halt meg 1862. március 23-án.

1839. április 27.


175 éve született Magyaróváron Óvári József (1868-ig Wiche József) tanár. A gimnáziumot 1858-ban Szegeden , bölcsészeti tanulmányait a budai egyetemen végezte, ahol 1866-67-ben latin, görög, német irodalomból és bölcseletből tanári vizsgát tett. 1864-től a budai egyetemi főgimnáziumban, 1866-tól a pesti katolikus gimnáziumban, 1869-től rendes tanárként a pozsonyi főgimnáziumban tanított, egyúttal a pozsonyi akadémián a bölcsészettudomány magántanára volt. Pozsonyban halt meg 1880. február 1-jén.

MÁJUS

1839. május 4.


175 éve született Magyaróváron ifjú Czéh Sándor nyomdász, újságíró, idős Czéh Sándor magyaróvári nyomdász fia. Tanulmányait Somorján és Pozsonyban végezte, nyomdásznak apja műhelyében képezte ki magát. Bécsben és Pesten dolgozott, majd 1867-ben Győrött nyitott nyomdát. Nála jelent meg a „Figyelő”, „Raaber Lloyd”, „Győri Lapok” és a „Hazánk”. Szép és korrekt munkáiért Magyarországon és külföldi kiállításokon számos kitüntetést kapott. Tehetséges újságíróként is számon tartották. Győrben halt meg 1880. április 14-én.

1864. május 8.


150 éve született Léván Szilassy Zoltán mezőgazdász, szakíró. 1884-ben szerzett oklevelet Magyaróváron.1885 és 1892 között Cserháti Sándor mellett a növénytermesztési tanszéken különféle témákon dolgozott. Aktívan részt vett a Mosonmegyei Gazdasági Egyesület vezetőségének munkájában. Elsősorban a fűfélékkel foglalkozott óvári éveiben. Tanulmányutakat tett Nyugat-Európában és Amerikában. A magyar mezőgazdaság szerkezeti problémái is érdekelték. Az 1880-as évek végén az ő javaslatára kezdték meg a homoki szőlők telepítését Deliblát pusztájára. A fővárosba kerülve 1892-től az Országos Magyar Gazdasági Egyesület ügyvezető titkára lett. Igazgató volt ugyanitt 1920-1926 között. A Mezőgazdasági Minisztérium haláláig figyelembe vette szaktanácsait. Publicisztikai tevékenysége igen szerteágazó volt. A „Köztelek”, a „Független Újság”, a „Gazdák Független Újságja”, valamint a „Magyar Földműves” rendszeres szerzője volt. 1905-ben az Országos Méhészeti Egyesület elnökévé választották. 1921-1932 között szerkesztette a „Magyar Méh” című folyóiratot. 1905-ben az első magyar Mezőgazdasági Lexikon társszerkesztője volt. Budapesten halt meg 1932. február 5-én.

1839. május 16.


175 éve született Hamburgban Kühne Ede gépgyáros. Apja Eduard Kühne szintén gépgyáros volt Hamburgban. Fia iskoláit Kölnben végezte, de apja csődje után kénytelen volt megszakítani. A berlini Schwarzkopf lokomobil gyárban lett rajzoló. Odesszában kínálkozott számára állás, mint mezőgazdasági gépforgalmazó. Útját Mosonban megszakította és 1856-tól a Pabst-Krauss-féle gépműhely és forgalmazó cégben művezetői állást vállalt. Az 1861-ben Bécsbe helyezett Pabst Henrik Vilmos és a megbetegedett Krauss Frigyes helyett Kühne vezette a gyártelepet és 1864-ben meg is vásárolta azt. Társa Ludwig Róbert lett, akitől 1869-ben vette meg a részét. 1868-ban Kühne feleségül vette Winter Károly tekintélyes mosoni gabonakereskedő leányát, Annát. A házasságból öt gyermek született: Károly, Berta, Anna, Lóránt és Ágoston. A gyár 1866-ban már eredményesen szerepelt saját gyártmányaival a bécsi, 1874-ben a budapesti kiállításon. Ugyanebben az évben vásárolta meg az üres mosoni főhercegi cukorgyárat a gyár mai helyén. A bővülő gyár két korai nevezetes terméke a mosoni rosta és a „Hungária drill” vetőgép voltak. Ekkor már nagyipari gyártás folyt, és az 1873. évi bécsi világkiállításon „befutott” az üzem. A gyár kitüntetéseinek száma összesen 200 felett volt. Kühnét a párizsi világkiállítás bíráló bizottságába választották (1900). A világszínvonalú gyár kb. 800 állandó munkást tudott foglalkoztatni és a megye legnagyobb iparvállalata lett. 1882-ben Kühne kezdeményezte a gyár betegsegélyező egyletének létrehozását. A munkások érdekében sok humanitárius intézményt hozott létre. Mosonban halt meg 1903. december 13-án, hamvai a mosoni temetőben nyugszanak. A gyár előtti tér neve és az üzem falán domborműves emléktábla őrzi emlékét.

1864. május 21.


150 éve született Laekenben. Stefánia hercegnő II. Lipót belga király és Mária Henrietta főhercegnő - József nádor lányának - harmadik leánya. Habsburg Rudolf trónörökössel 1880 márciusában Brüsszelben ismerkedett meg. 1881. május 10-én esküdtek meg Bécsben. A fiatal pár Laxenburg öreg kastélyában lakott. Rudolf sokat volt távol katonai teendői, vadászatok miatt. Stefánia Erzsébet királyné kívánságára Bécsben átvette a királynői protokoll teendőket. Csak hivatalos uralkodói látogatásokra mozdulhatott ki. Házasságuk Rudolffal válságba került, amelyre a mayerlingi tragédia tett rá pontot (1889). Özvegysége 11 évig tartott. Nagylónyai és vásárosnaményi Lónyay Elemér gróf vette feleségül, aki eredetileg beregi református volt, de 1899-ben áttért a katolikus hitre, hogy a házasság egyik akadályát megszüntesse. Kezdetben az olaszliszkai Lónyay kastélyban éltek. Azután Nyugat-Magyarországra költöztek, ahol 1906-ban megvették a Henkelektől a 100 szobás oroszvári kastélyt. A kastélyt 1909-ben modernizálták, parkját angol kertészek gondozták. 1917-ben Lónyay hercegi címet kapott és Stefánia hercegné lett. Igen intenzíven foglalkozott a jótékonysággal. Egy időben elnöke volt a Vöröskeresztnek, védnöke a Fehérkereszt Országos Lelencháznak is. Róla nevezték el az Országos Stefánia Szövetséget, amely anyák és csecsemők védelmére szerveződött. Az első világháború alatt az oroszvári hadikórház rengeteg munkát adott Stefánia vöröskeresztes nővérnek. 1945-ben férjével Pannonhalmára vonultak vissza, ott halt meg 1945. augusztus 21-én.

1889. május 30.


125 éve született Tetétlenben Bakoss László mezőgazdász, állattenyésztési szakember. Középiskoláit Késmárkon és Debrecenben, a gazdasági akadémiát Kassán végezte el, 1912-től itt lett gyakornok, tanársegéd majd adjunktus. Az I. világháborúban katonai szolgálatot teljesített. 1921-től a debreceni, 1927-től a Keszthelyi Gazdasági Akadémia tanára, 1934-1946-ig a Magyaróvári Gazdasági Akadémia (később Magyaróvári Mezőgazdasági Főiskola) rendes tanára. Kereskedelemtant, apró háziállatok tenyésztését és tanfolyamon tejgazdasági üzemtant tanított. 1946-ban nyugdíjazták, ezután Sopronba került, utolsó éveit szociális otthonban töltötte. Sopronban halt meg 1964. március 1-jén.

JÚNIUS

1914. június 1.


100 éve halt meg Magyaróváron Leszkovich Ferenc jogász, vármegyei főjegyző. Pándorfaluban született 1852-ben horvát földműves családban. Magyaróváron, Győrben és Pozsonyban tanult. Jogi diplomájával Nezsideren kezdte gyakornokként pályafutását 1878-1879-ben. 1879-ben megválasztották a Magyaróvári járásban szolgabírává, és attól kezdve végig Moson megye szolgálatában állt. 1888-ban letette a szolgabíróságot és 1907-ig árvaszéki elnök volt. 1907 és 1914 között a megye főjegyzői teendőit végezte. Halála után Magyaróvárott búcsúztatták és szülőfalujában temették el nagy részvéttel.

1864. június 14.


150 éve született Nezsiderben Hegyi Miklós jogász, alispán. Az algimnáziumot Magyaróváron, a főgimnáziumot Győrött és Pápán végezte. Egyetemi diplomáját Pozsonyban szerezte meg. Kimondott vármegyei hivatalnokpályát futott be. 1888-ban lépett vármegyei szolgálatba, mint a nezsideri járási főszolgabíróság közigazgatási gyakornoka. 1894-1898 között Magyaróváron árvaszéki jegyző. Itt telepedett le és a virágzó gazdasági, társadalmi élet megbecsült tagja lett. A Magyaróvári Széchenyi Kör, a Mosonmegyei Gazdasági Egyesület és a Mosonmegyei Történelmi és Régészeti Egylet aktív tagja volt. Minden kulturális és jótékonysági ügyet felkarolt. 1899 januárjától a megye aljegyzője. 1901 elejétől a magyaróvári járás főszolgabírája. 1915-ben választották meg Moson megye alispánjának. A háború alatt öccsével, az 1917-ben főispánná kinevezett Hegyi Gyulával jól helytálltak a nehéz feladatokban (pl. közélelmezés). A direktórium kinevezése előtt mondott le, azután nyugalomba vonult. Érdemeit a vármegye törvényhatósági bizottsága megörökítette. Magyaróváron halt meg 1930. június 4-én.

1889. június 11.


125 éve halt meg Magyaróváron Lakner József mezőgazdász. Győrszigetben született 1840. február15-én. 1862-ben szerzett oklevelet a Magyaróvári Gazdasági Tanintézetben. Ezt követően intézőként dolgozott Pálffy János gróf pozsonyi uradalmában. 1869-ben kinevezték a Debreceni Gazdasági Tanintézet tanárává. 1874-ben a kolozsmonostori, 1875-ben a Kassai Gazdasági Tanintézet vezetésével bízták meg. 1883-ban áthelyezték rendes tanárnak a Magyaróvári Gazdasági Akadémiára, ahol a nemzetgazdaságtan, gazdasági statisztika, kertészet, sertéstenyésztés, juhászat tárgyakat oktatta haláláig.

1914. június 20.


100 éve született Mosonszentpéteren Kögl Szeverin János bencés szerzetestanár, plébános. Az elemi iskolát szülőfalujában, a középiskolát részben Magyaróváron, részben a győri bencéseknél járta ki. Érdeklődése már ezekben az években a trianoni döntéssel kettészakított Moson megyei németek, a heidebauerek története és szellemi hagyatéka felé fordult. Szakköri dolgozatai és pályázatai is ebben a témában készültek. 1934-ben lépett be a rendbe, a teológiát már Pannonhalmán végezte. 1939-ben tett ünnepélyes fogadalmat és 1940-ben szentelték pappá. Budapesten gyakorló tanárként doktorált 1940-ben. 1941-től Zalaapátiban hitoktató káplán, 1943-1948 között lelkész ugyanitt. A rend segítségével 1949 áprilisában érkezett Brazíliába. Sao-Paulóban először kisegítő plébános, a telepesek lelkésze és a Magyar Vöröskereszt Segélyakció elnöke volt. 1951-1958 között házgondnok, 1960 és 1988 között kolostort és iskolát épített, megszervezte a Szent Benedek plébániát. Megtervezte és felépítette a Szent Imre kisszemináriumot. Közben (1970-1984 között) házfőnök és plébános a Nova Santa Rosa-ban, tanár a magyar gimnáziumban, ahol 1981-1986 között igazgató is. 1970 és 1984 között a toledói egyházmegye püspöki tanácsosa, a paranai rádió magyar adásainak irányítója, a Könyves Kálmán Szabadegyetem örökös rektora. 1974 és 1981 között szemináriumi házfőnök is volt. 1985-től nyugdíjas káplán és könyvtáros. Első és egyben utolsó magyarországi látogatásakor (1994) részt vett a Jánossomorja/Mosonszentpéter-i II. világháborús emlékmű felavatásán. Sao Paulóban halt meg 1994. február 13-án.

1939. június 23.


75 éve halt meg Magyaróváron Krolopp Alfréd mezőgazdász. Nagyszombatban született 1872. január 25-én. Középiskolai tanulmányait Magyaróváron és Vácon végezte. 1894-1896 között a Magyaróvári Gazdasági Akadémia hallgatója volt. 1896-1900 között tanársegéd volt ugyanitt, majd a földművelésügyi minisztérium tisztviselője lett. 1904-1905 között visszatért Magyaróvárra: az állattant és az apró háziállatok tartását oktatta. 1905-től ismét a minisztérium munkatársa volt, ahol főleg a szakoktatás megújításának kérdéseivel foglalkozott. A polgári demokratikus forradalom idején 1918. december 10-én megalakították a Mezőgazdasági Oktatási Szakegyesületet, amelynek elnökévé őt választották. Az egyesület többek között az alábbi reformkövetelésekkel lépett fel: mezőgazdasági egyetem felállítása, az akadémiák főiskolákká történő emelése, választott dékáni tisztség létrehozása. A Tanácsköztársaság ideje alatt is minisztériumban maradt: a népbiztosság szakoktatási osztályán dolgozott. Szerepvállalása miatt a Horthy korszakban mellőzték, 1920-ban nyugdíjazták. 1924-ben végleg Magyaróvárra költözött, ahol gyermek és ifjúkorát töltötte. Sírja a magyaróvári temetőben található.

JÚLIUS

1989. július 12.


25 éve halt meg Budapesten Baintner Károly mezőgazdász, állatorvos. Kolozsváron született 1905. november 11-én. Középiskolai tanulmányait Balassagyarmaton végezte. Debrecenben és Magyaróváron mezőgazdászi, Budapesten állatorvosi oklevelet szerzett. Pályáját Magyaróváron kezdte az állattani tanszék tanársegédeként. A ranglétrát végigjárva tanszékvezető lett. Az itteni egyetemi képzés visszafejlesztése idején, 1951-ben a Budapest-Gödöllői Agrártudományi Egyetemre került. Tanszékvezető egyetemi tanár és az Állattenyésztési Kar dékánja lett. 1967-ben kapta meg a kandidátusi fokozatot. 1971-ben vonult nyugalomba. Fő kutatási területe a takarmányozástan volt. Külön tanszéket hozott létre ennek oktatására. Foglalkozott tejgazdasággal, tejipari szakmérnök képzéssel is.

1864. július 20.


150 éve született Ploieştiben Popini Albert piarista szerzetestanár, költő, irodalomtörténész. 1880-ban lépett be a piarista rendbe. Nyitrán és Budapesten tanult. Több helyen, többek között Magyaróváron is tanított 1891-1893 között. E rövid idő alatt számos versét jelentette meg a „Mosonymegyei Lapok” című helyi újság. 1899-ben kilépett a piarista rendből és a nyíregyházi evangélikus gimnázium tanára lett. A finn irodalom kutatója lett, aki számos finn művet fordított magyarra. Debrecenben halt meg 1930. március 3-án.

AUGUSZTUS

1914. augusztus 10.


100 éve született Magyaróváron Cziffrik Lajos tehenész. Szülei mezőgazdasági napszámosok voltak. A négy elemi elvégzése után ő is napszámos lett.1946-ban tagja volt a földosztó bizottságnak. 1949-ben alapító tagja, majd rövid időre elnöke az egyik mosonmagyaróvári téesznek. 1956. október 26-án a mosonmagyaróvári kórház előtt volt, amikor a tömeg Stefkó József határőrtisztet bántalmazta. 1956. december 27-én tartóztatták le. A megyei bíróság szervezkedésben való részvétel és gyilkosság vádjával 1957. június 10-én halálra ítélte. Miután kegyelmi kérvényét elutasították, 1958. január 15-én Győrben kivégezték. Földi maradványait 1990 tavaszán tárták fel a sopronkőhidai rabtemetőben. 1991. március 23-án helyezték végső nyugalomra a magyaróvári temetőben.

1939. augusztus 11.


75 éve született Győrben Csiszár Péter újságíró, idegenvezető. Iskoláit Mosonmagyaróváron kezdte, a piarista gimnáziumba járt. Kilenc éven át hegedült. A már államosított intézetből 1956-ban Angliába emigrált. Egy év után visszajött és leérettségizett. Budapesten idegenforgalmi szaktanfolyamot végzett és – perfekt német és angol nyelvtudásával – a turizmusban helyezkedett el végül. 1971-től a Ciklámen Tourist munkatársaként csoportokat vitt Európa országaiba, zarándokhelyeire. Az 1960-as évek közepétől a helyi Zene- és Irodalombarátok Körében rendszeresen tartott előadásokat. Jelentős szerepe volt a megye zenei múltjának felfedezésében, amit 1981-ben múzeumi kiállításon is bemutattak. 1978-ban jelent meg a megyei „Műhely” folyóiratban Flesch Károly mosoni hegedűművészről írt dolgozata. A dolgozat kibővített könyvalakja kéziratban maradt (1983). A Flesch Károlyról elnevezett versenyek megindításában és megszervezésében fontos szerepet vállalt. Zenei riportokat készített, a Győri Rádiónak, amelynek külső, majd 1992-től rendes munkatársa volt.(Európa híres templomai című sorozata volt talán a legsikeresebb.) 1989-től rendszeresen írt újságokba. A győri Gordiusz lapkiadó egyik elindítója volt, de a „Mosonmagyaróvár”-ban és a „Kisalföld”-ben is publikált. 1997-ben poszthumusz Pro Urbe díjat kapott a város (zenei) kultúrájának és jó hírének gyarapításáért. Közlekedési baleset következtében halt meg 1996. november 15-én.

1989. augusztus 25.


25 éve halt meg Zalaegerszegen. Strecker Ottó orvos. Mosonszentjánoson született 1920. január 15-én. A győri bencéseknél érettségizett 1939-ben, 1944 októberében avatták orvossá a Pázmány Péter Tudományegyetem orvoskarán. Orvosi pályáját körzeti, MÁV és határőrségi orvosként szülőfalujában, Mosonszentjánoson kezdte meg, ahol a háború után 50 kilométeres körzetben egyedül látta el a betegeket. 1950-ben honvédorvos lett, 1956-tól a győri Honvédkórház parancsnoka volt, ilyen minőségében ellátta a mosonmagyaróvári sortűz oda szállított áldozatait is. 1957-ben alezredes rendfokozattal kórházparancsnoki beosztásból leszerelték. Ez után két évig osztályvezető főorvosa volt a Győri Megyei Kórház reumatológiai osztályának. 1959-ben Hévízre tette át működésének színterét, ahol az Állami Gyógyfürdőkórház igazgatója, majd főigazgatója lett A híres gyógyhely tulajdonképpen neki köszönheti megújulását. Beindította az elhanyagolt épületegyüttes rekonstrukcióját, felépítette, és 1968-ban felavatta a Téli (fedett) Fürdőt, megszervezte és fellendítette Hévíz gyógy-idegenforgalmát. Szakirodalmi publikációi a tengerentúli országokba is eljutottak, szerte Európában előadásokat tartott Hévízről, illetve a gyógyfürdőről. Munkáját megbecsülték és elismerték, 1964-ben Kiváló Orvos lett, 1968-ban megkapta a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. Különféle szakmai lapokban itthon és külföldön 62 tudományos publikációja jelent meg, több tudományos társaság tagja és elnöke volt. 1987-ben vonult nyugdíjba. Érdemeit és emlékét tábla őrzi a Téli Fürdő Pantheon-falán.

1914. augusztus 30.


100 éve született Mosonban Husz Nándor bányamérnök. Az elemi iskolát Mosonban, a gimnáziumot Magyaróváron végezte a piaristáknál 1924-1932 között. 1938-ban szerzett bányamérnöki oklevelet Sopronban a Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Főiskola Bányamérnöki Karán. 1938-1941 között Tatabányán, 1941-1946 között Oroszlányban dolgozott az ottani bányákban mérnökként. 1950-ig a borsodi Szuhavölgyi Szénbányák ormospusztai üzemét vezette majd a Bükkaljai Szénbányák vállalati főmérnöke lett. 1951-ban a minisztériumba nevezték ki osztályvezetőnek. 1957-ben a Bányászati Kutatóintézetbe helyezték át, innen 1960-ban a Brikett-termelő és Széndúsító Vállalathoz került, ahol előbb osztályvezető, majd 1964-től a vállalat főmérnöke volt. 1967-ben került a Bányászati Kutató Intézetbe mint tudományos főosztályvezető. A kutatóintézet jogutódjától a Központi Bányászati Fejlesztési Intézettől vonult nyugdíjba 1982-ben. Ezt követően évekig tudományos tanácsadóként dolgozott. Számos találmány, szabadalom és új technológia megalkotásában vett részt. Az omlasztásos frontfejtés bevezetője volt, Magyarországon elsőként ő valósította meg a széniszap présszűrővel való üzemszerű víztelenítését. Több mint 80 tudományos publikációja jelent meg. Budapesten halt meg 1998. november 25-én. Urnáját Budapesten a Farkasréti temetőben helyezték nyugalomba.

SZEPTEMBER

1939. szeptember 5.


75 éve halt meg Mosonban Bencsik Sámuel Kornél plébános. Salgótarjánban született 1875. március 29-én. A rozsnyói egyházmegyében 1899 augusztusában szentelték pappá. 1902-ben a bécsi Pázmáneumban szerzett teológiai doktori fokozatot. 1903-ban lépett át a győri egyházmegyébe, Féltoronyban 1903-ban, majd Rajkán 1904-től 1906-ig, Magyaróváron 1906-ban volt káplán. Németjárfalun 1907-től 1918-ig szolgált plébánosként, ekkor választották Moson község plébánosává. Ez év novemberétől haláláig töltötte be ezt a tisztséget. Alapító alelnöke volt a Mosoni Ének-és Zeneegyletnek (MÉZE). Negyvenegy éven keresztül volt áldozópap, mintaképe a szociális gondolkodású egyházi személyeknek. Híveiről való gondoskodásának eredménye volt a szegényebb sorsú mosoni lányok külföldi, főleg belgiumi munkahelyekre történt kihelyezése is.

1864. szeptember 15.


150 éve született Magyaróváron Valentin Haecker zoológus. Édesapja, Ludwig Haecker a Magyaróvári Gazdasági Tanintézetben tanított 1870-ig, majd a főhercegi uradalom tisztviselője lett. Sógora Gottlieb Haberlandt botanikus volt. Természettudományokat, elsősorban botanikát és zoológiát tanult. 1889-ben a tübingeni egyetemen szerzett doktori címet. Doktori értekezését a madártollak színéről írta. 1892-től a freiburgi egyetemen az állattani és az összehasonlító anatómiai tanszékén tanított. 1900-ban a stuttgarti technikai főiskolára került, emellett előadásokat tartott a helyi állatorvosi főiskolán és a hohenheimi mezőgazdasági főiskolán is. Pályája 1909-től a hallei egyetemen teljesedett ki, ahol a mélytengeri sugárállatkáktól az állati és emberi tulajdonságok öröklődéséig sok mindennel foglalkozott. Kiemelkedő helyet foglalt el az állati genetika úttörői között. Halléban halt meg 1927. december 19-én.

1914. szeptember 15.


100 éve halt meg Csorváson Nuricsán József vegyész. Szamosújváron született 1860. május 28-án. Középiskolai tanulmányait a kolozsvári református gimnáziumban végezte. 1883-ban a budapesti egyetemen szerzett vegyész oklevelet. 1882-1883 között ugyanitt tanársegédként dolgozott. 1883-tól a kémiai intézet munkatársa volt. 1894-ben a földművelésügyi minisztérium állományába került, mint kultúrvegyész. Feladatai közé a külföldi kémiai intézetek munkájának tanulmányozása, a hazai vegykísérleti állomások feladatainak kidolgozása tartozott. 1903-ban kinevezték a Magyaróvári Gazdasági Akadémia kémia tanszékének élére, egyben a vegykísérleti állomás vezetését is ő látta el. Az állomás elsődleges feladata a mezőgazdasági kémia fejlesztése volt, de emellett mezőgazdasági termékek és műtrágyák vizsgálatával is foglalkozott. Magyaróvári tartózkodása alatt a város egyik közkedvelt, színes egyéniségévé vált, aki lelkesen vett részt a helyi közéletben, és akit a Széchenyi Kör is elnökévé választott. 1913 januárjában áthelyezték Budapestre az Országos Kémiai Intézet és Központi Vegyészeti Állomáshoz. Pályája során tudományos érdeklődése a gyógyvizek összetételének vizsgálatától a szénsavgyártáson át a földgáz világítási célra való felhasználásáig sok kérdésre kiterjedt. Foglalkozott a városiasodás következtében keletkezett hulladékok újrahasznosításával is. Tagja volt a természettudományi és a földtani társaságnak.

1739. szeptember 22.


275 éve született Magyaróváron Dettelbach Gaudencz Lipót ferences szerzetes, zeneszerző, orgonaművész. Dettelbach Hilár Antal testvére volt. A mariánus tartományba lépett be, 1757-ben Malackán, 1759-től Pesten, 1761-től Pozsonyban, 1763-től Győrött, 1769-től Pozsonyban, 1771-től Nagyszombatban, 1773-tól Pozsonyban, 1778-tól Pesten, 1779-től Boldogasszonyban, 1791-től ismét Kismartonban volt a rendi templom orgonistája. Műveit főleg Győrben és Pozsonyban állította össze. Kismartonban halt meg 1818. október 18-án.

1714. szeptember 25.


300 éve halt meg Győrben Korponay Jánosné (Géczy Julianna) ”a lőcsei fehér asszony”. 1682-ben született Lőcsén. 1700-ban kötött házasságot Korponay János császári zsoldban álló ezredes-kapitánnyal, aki Csábrág ostromakor, 1703 őszén a kurucokhoz csatlakozott és élelmezési hadbiztos lett. A házasságból Gábor fiúk született. Hírességét Jókai Mór regényének köszönheti, amiben romantikusan megírta az élete történetét. Ebben kulcsmomentum Lőcse 1710. évi feladásában játszott – történetileg nem hiteles – szerepe volt. Próbálta fia és saját jövőjét biztosítani 1711 után is. Nem sikerült neki, mert a bujdosó kurucokkal való levelezés és más rokon vétségek miatt az udvari kancellária kezdeményezésére perbe fogták. A felségsértő vádpontokat Baczkó Mihály Moson megyei alispán ismertette először vele. Hosszú fogsága alatt 1712 végétől 1714 őszéig sok időt töltött az óvári várban. A bíróság néhányszor itt hallgatta ki. Minden bizonnyal az Észak-Magyarországot pusztító pestis miatt hozták ide. Többször átszállították Győrbe, ahonnan egyszer meg is szökött, s ahol 1714. szeptember 22-én megkínozták, 25-én pedig kivégezték.

1939. szeptember 30.


75 éve halt meg Budapesten ’Sigmond Elek vegyész, a magyar mezőgazdasági talajtan egyik megteremtője. Kolozsváron született 1873. február 26-án. A műegyetemen nyert vegyészmérnöki oklevelet és szerzett doktorátust 1898-ban. 1899-től 1905-ig a magyaróvári Országos Növénytermesztési Kísérleti Állomáson dolgozott Cserháti Sándor mellett. Ezután az aradi kirendeltségre került kutatónak. Államköltségen Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban tett talajtani tanulmányutat. Munkájában felhasználta a klasszikus orosz talajtani iskola eredményeit is. 1908-ban visszaérkezve a műegyetemen általa felállított mezőgazdasági kémiai technológiai tanszéket vezette. 1909-ben ő szervezte az első Nemzetközi Agrokémiai Konferenciát Budapesten. Talajosztályozási módszert dolgozott ki. Meghatározta a talajvegyészek legfontosabb feladatait.. A szikesek javításával foglalkozott a legtöbbet. Két legfőbb munkáját angol nyelvre is lefordították. További fél tucat könyvet és 350 tanulmányt írt. 1910-től a Nemzetközi Talajtani Társaság vezetőségi tagja volt.

OKTÓBER

1989. október 10.


25 éve halt meg Ringewoodban Dallos Ferenc plébános, teológiai író. Magyaróváron született 1909. szeptember 1-jén. A győri teológiai főiskola elvégzése után 1932-ben szentelték pappá. A háború után került ki Amerikába, 1950-től a kanadai Calgary Szent Erzsébet egyházközségének volt lelkipásztora, 1959 és 1976 között pedig az USA-beli Ringewoodban teljesített szolgálatot a Szent Mátyás templomban.

1864. október 1.


150 éve született Oravicabányán Kerpely Kálmán mezőgazdász. Középiskoláit Selmecbányán végezte. Ezt követően a keszthelyi gazdasági tanintézetben (1881-1884), majd a Halle-Wittemberg-i egyetemen (1889-1890) tanult. Keszthelyen, 1892-től Debrecenben volt a gazdasági tanintézet tanára, ez utóbbinak 1897-től igazgatója. Az 1907-1908-as tanévre nevezték ki a Magyaróvári Gazdasági Akadémia igazgatójának, ahol szervezőkészségével, tapasztalataival az ott kialakult kedvezőtlen helyzetet rendezte. Ezután ismét Debrecenben tanított, 1908-1913 között igazgató volt, 1920 és 1935 között a budapesti egyetem közgazdaságtudományi karán illetve a műegyetemen volt a növénytermesztés tanára. 1935-ben nyugdíjazták. Ő volt 1898-ban a debreceni Magyar Dohánykísérleti Állomás létrehozója, később 1920-ig igazgatója. Fő kutatási területe a dohánytermesztés volt, de nagy eredményeket ért el egyéb növények termesztésében és a trágyázás területén is. 1922-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta, tagja volt az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek (1916-tól), a Mezőgazdasági Kísérletügyi Tanácsnak is. Budapesten halt meg 1940. június 24-én.

1939. október 15.


75 éve született Székesfehérváron Felsmann Tibor textiltervező iparművész, tanár. Általános és középiskolába Zalaegerszegen járt. 1968-ban végzett az Iparművészeti Főiskola textiltervező szakán. Tanárai Buzás Árpád, Pleszviny Károly, Szilvitczky Margit és Gerzson Pál voltak. 1969-ben Mosonmagyaróvárra költözött, s a Magyaróvári Kötöttárugyárban lett gyártmánytervező. A főiskolán kötszövöttanyag-tervező diplomát kapott, de úgy érezte, hogy a pulóverek és kardigánok tervezése mellett a textillel egyéb mondanivalója is van. 1975-ig dolgozott gyártmánytervezőként a kötöttárugyárban, majd haláláig a Hunyadi Mátyás Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola tanára volt. Felsmann Tibor a főiskolai tanulmányai alatt megismerkedett a textilanyag tulajdonságaival, a síkkötött, hurkolt és szövött anyag technikájával. Az 1960-as évek a textilművészek áttörésének évtizede volt. Felsmannt az új technika és a térbeliség izgatta. A hagyományos gobelin technika mellett, a síkból kilépve, új térbeli kompozíciókat hozott létre. 1981-től rendszeresen részt vett a megyei pályázatokon és a Kisalföldi Tárlatokon. Alapító tagja volt az 1992-ben létrehozott Mosonmagyaróvári Alkotók Közösségének (MAK). Mosonmagyaróváron halt meg 1995. szeptember 30-án.

1914. október 17.


100 éve született Lébényben Sághy Jenő evangélikus lelkész. Édesapja Lébényben evangélikus tanító volt, de már 1921-ben meghalt, ezért gyermekei, így Sághy Jenő is félárva lett. Tanulmányai befejezése után Balatonszárszón lett lelkész, ahol kapcsolatba lépett a népi írók mozgalmával. A II. világháborút követően Harkára került, majd onnan 1951-ben családjával Enesére költöztek, a bezi-enesei evangélikus gyülekezet gondozására. Enesén amellett, hogy híveivel, és kiemelten az ifjúsággal foglalkozott, több színművet és novellát is írt. Az 1956-os forradalom után, 1957-ben koholt vádak alapján három év börtönre ítélték, amelyből másfél évet letöltött előbb a kistarcsai munkatáborban majd a márianosztrai börtönben. Szabadulása után nyugdíjba vonulásáig Mórichidán szolgált. A rendszerváltás után 1956-os emlékéremmel tüntették ki, a forradalomban tanúsított higgadt viselkedéséért. Budapesten halt meg 1999-ben, a Farkasréti temetőben temették el.

1889. október 22.


125 éve született Vereben Szécsényi István postatiszt, baromfitenyésztő. Tanulmányait Budapesten végezte, s a postatiszti tanfolyam befejeztével ugyanitt dolgozott két postahivatalban 15 évig. Az I. világháborúban a fővárosi 72. számú tábori posta gyűjtőállomásának a csoportvezetője volt. Itteni működéséért a kereskedelmi minisztertől 1917-ben elismerést kapott. 1926. szeptember 4-én nevezték ki a magyaróvári postahivatal főnökévé. 1940-ben Győrbe helyezték s kinevezték a pályaudvari posta igazgatójává. Élénk társadalmi életet élt: tagja volt Magyaróvár képviselő-testületének, a vármegye törvényhatósági bizottságának, a Széchenyi Társaskörnek, vezetőségi tagja és vezetője több sportegyletnek és a Magyar Élet Pártjának városi elnöke. Szécsényi István hivatásán kívül úttörője volt az intenzív baromfitenyésztésnek. Nagy szorgalommal szervezte az egész országban, szabadidejében sok előadást tartott a korszerű baromfitenyésztésről. Társzerkesztője volt a „Házi Szárnyasaink” című folyóiratnak, főmunkatársa az „Aprójószág”-nak, belső munkatársa a „Magyar Baromfi Újság”-nak, és több baromfitenyésztő egyesületnek (Debrecen, Szeged, Miskolc, Kecskemét, Békéscsaba) volt örökös tiszteletbeli elnöke, tagja vagy dísztagja. 1925-ben a földművelésügyi miniszter, 1930-ban pedig a kormányzó tüntette ki közhasznú tevékenységéért. 1927 februárjában Magyaróvár székhellyel megalakította a Dunántúli Baromfitenyésztők Egyesületét, melyet néhány év alatt az ország legnagyobb és legproduktívabb egyesületévé fejlesztett. Megszervezte az Ausztriába irányuló tojásexportot, nevéhez fűződik az első márkázott magyar tojás kivitele is. Mosonmagyaróváron halt meg 1948. november 25-én. Síremléke a magyaróvári temetőben található.

1914. október 24.


100 éve halt meg Ivangorodnál ifjú Röszler Károly mezőgazdász. Apanagyfaluban született 1881. február 2-án. 1901-ben szerzett oklevelet a Magyaróvári Gazdasági Akadémián. Ezt követően a Cserháti Sándor vezetése alatt álló Növénytermelési Kísérleti Állomás munkatársa lett. Itt búzával és cukorrépával folytatott növénytermelési és műtrágyázási kísérleteket. Eredményeiről a „Kísérletügyi Közlemények”-ben és a „Mezőgazdasági Szemlé”-ben jelentetett meg közleményeket. 1909-ben, apósa, Cserháti Sándor halála után átvette az akkor Magyaróváron megjelenő „Mezőgazdasági Szemle” szerkesztését. 1910-ben a Növénytermelési Kísérleti Állomás aradi kirendeltségének élére nevezték ki. Aradon elsősorban a szikes talajok javításával, szennyvízzel történő öntözésével foglalkozott. Az első világháború kitörésekor bevonult katonának. A 26-ik gyalogezred századparancsnokaként orosz földön hősi halált halt, névtelen tömegsírban nyugszik

1964. október 31.


50 éve halt meg Budapesten ifjú Rázsó Imre gépészmérnök. Kassán született 1904. október 14-én. Középiskolai tanulmányait 1914-1918 között a magyaróvári piarista gimnáziumban végezte. 1927-ben szerzett gépészmérnöki oklevelet a Műegyetemen. 1927-1929 között az Első Magyar Gazdasági Gépgyár műszaki irodájában dolgozott, itt több malom tervezési munkálataiban vett részt. 1929-ben Bánvárth Sándor igazgató hívására a Magyaróvári Gazdasági Akadémia műszaki tanszékére került tanársegédnek. Ezzel egyidejűleg a gépkísérleti állomás asszisztense lett. Oktatói munkája során vezette a géptani, a gazdasági építészeti és a földméréstani gyakorlatokat, gőzgép- és traktorkezelői tanfolyamokat tartott. 1939-ben elhagyta az akadémiát és a Hofherr-Schrantz gyárban vállalt mérnöki állást. 1941-ben a gyár főmérnökévé nevezték ki. 1945 júniusában a Földművelésügyi Minisztérium gépesítési ügyosztályának megszervezésével és vezetésével bízták meg. 1949-1956 között az általa létrehozott Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetnek igazgatója volt. Emellett tanított a műszaki egyetem géptani tanszékén is. Számos tudományos és népszerűsítő cikket írt a szaksajtóba. Tagja volt többek között a Gépipari Tudományos Egyesületnek, a Gépészeti Szakbizottságnak. Számos kitüntetése mellett megkapta a Bánki Donát-emlékérem arany fokozatát. 1949-ben az MTA levelező tagjává választotta. Mosonmagyaróváron 1989-ben tiszteletére a Műszaki Intézet falán emléktáblát helyeztek el.

NOVEMBER

1939. november 1.


75 éve halt meg Budapesten Darányi Kálmán jogász, főispán, miniszterelnök. Budapesten született 1886. március 22-én. Jogi tanulmányai után Pest megye szolgálatába lépett. 1917-ben Zólyom megye főispánja. Főhadnagyként harcolt az orosz és a román hadszíntéren az I. Világháborúban. 1920-ban Győr és Komárom megyék és Győr város kormánybiztosa, majd főispánja lett. 1923-ban ő volt a felére megcsonkított, de még önálló Moson megye utolsó főispánja. Az 1924-től létrehozott Győr-Moson-Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék és Győr város főispánjává nevezték ki. 1927-ben Magyaróvárott egységes párti programmal lett országgyűlési képviselő. 1928-tól 1935-ig politikai államtitkár a miniszterelnökségnél, gróf Bethlen István bizalmasa. A Gömbös-kormányban földművelési miniszter volt. Elősegítette a tengelyhatalmakba irányuló előnyös mezőgazdasági szállításokat. 1936. október 10-én vette át a kormány irányítását. A győri fegyverkezési program, a kormányzói jogkör kiterjesztése, a választójog és a felsőház szabályozása voltak a konzervatív nemzeti politikus legfontosabb tettei. A nemzetiszocialista szélsőjobboldal ellen fellépett, ugyanakkor keresztülengedte az első zsidótörvényt. 1938. május 13-án mondott le a fokozódó kül- és belpolitikai nyomás hatására. 1938. december 5-én a képviselőház elnökének választották.

1814. november 2.


200 éve halt meg Pozsonyban Gubernáth Antal tanár, író. Rajkán született 1757-ben. Győrben a jezsuita gimnáziumban tanult, majd Bécsben jogot hallgatott. 1776-1778 között instruktor volt a nagyváradi konviktusban. 1780-tól Bécsben volt házitanító. Tanított Besztercebányán, jegyző volt Korponán. 1792-ben került a pozsonyi akadémiára, ahol 1812-ig a magyar nyelv és irodalom tanára volt. 1808-1809-ben pszichológiát, ontológiát, erkölcstörténetet és történelmet is tanított. 1813-ban nyugalomba vonult. Drámát, alkalmi költeményeket írt, történelmi munkákat fordított. Latin nyelvű magyar nyelvtankönyvet szerkesztett.

1989. november 23.


25 éve halt meg Budapesten Galambos László piarista szerzetestanár. Körmenden született 1915. augusztus 9-én. Vácon, 1935-ben tett szerzetesi fogadalmat, 1936-1940 között a budapesti egyetemen végzett teológiai, magyar és latin tanulmányokat. 1943-ban filozófiából szerzett doktori címet. 1943 és 1946 között tanított a magyaróvári gimnáziumban, 1947-1949 között az iskola igazgatója volt. A rend feloszlatása után még a városban maradt, 1949-1950 között az iskolai kápolnában szolgált, 1951 és 1960 között Budapesten, 1965 és 1968 között Kecskeméten tanított a gimnáziumban. 1968-tól 1979-ig ismét Budapesten tanított, 1979-től haláláig nyugdíjasként élt a szerzetesházban.

DECEMBER

1839. december 15.


175 éve halt meg Szentpéterváron Fessler Ignác Aurél evangélikus lelkész, történész. Zurányban született 1756. május 8-án. A pozsonyi majd a győri gimnáziumban tanult. Középiskoláit a győri jezsuitáknál kezdte, ahol már kitűnt jó nyelvérzékével. 17 évesen Móron belépett a kapucinus rendbe, ahonnan 1774-ben Nagyváradra küldték, ahol történelemmel kezdett foglalkozni. 1776-ban Schwechatba került, de rövidesen mint jozefinista szembe került az egyházzal és a renddel, amelyet elhagyott. 1784-ben a lembergi egyetemen keleti nyelveket (arab, szír) tanított, de innen Sidney c. drámája miatt eltávolították. 1787-ben Magyarországon, ahol Martinovics Ignáccal, és az akkori hazai történészekkel tárgyalt. 1791-ben protestáns hitre tért. 1796-tól Berlinben élt, ahol a szabadkőműves páholyt alapított. Ismerte a német tudományos irodalom akkori reprezentánsait (Herder, Schelling, Hegel stb.). 1809-ben Pétervárra hívták tanítani. 1813-ban Szaratov vidékén nevelőintézetet alapított. 1820-ban helyi, 1833-ban oroszországi evangélikus szuperintendens. Több pszichológiai történelmi regényt írt. Legfontosabb műve a Magyarország története, amely 1815-től Lipcsében jelent meg 10 kötetben. Német nyelvű művét többször is kiadták, így bemutatta a világnak hazánk történetét. 1831-ben az MTA külső tagjává választották.

1864. december 17.


150 éve született Bécsben Pataki Vilibáld (1897-ig Pekovics) tanító. Mint hatesztendős árva a soproni apácák zárdájába került 14 éves koráig. Későbbi tanulmányai során tanításból tartotta fenn magát. Pályáját 1882-ben Kapuváron a katolikus népiskola tanítójaként kezdte, 1885-től Nagycenken, majd Acsalagon volt kántortanító. 1889-ben a Moson megyei Szajdapusztára került a főhercegi uradalmi iskolához. 1896-ban Magyaróvárra állami iskolai tanítóvá nevezték ki. Itt tagja lett a Széchenyi-Körnek, a Magyaróvári Férfidalárdának, az Úszó- és Korcsolyázó Egyletnek, a Széchenyi Kaszinónak, szervezője a Gyermekvédelmi Ligának. 1907-ben hozta létre a Magyaróvári Iparos¬- és Kereskedő Kört, amelynek négy évig elnöke, s élete végéig tiszteletbeli elnöke volt. Részt vett a Házépítő R. T. és a Polgári Takarék-egylet megalakításában, s kezdeményezésére jött létre 1910-ben a magyaróvári ipartestület, ennek iparhatósági biztosa is volt. Segítette a magyaróvári munkásgimnáziumot, a tanítóság, a tanítóözvegyek és- árvák érdekeinek védelmét. Tisztségviselője volt az Eötvös-Alapnak, 1900-tól alelnöke, 1910-1914-ig elnöke, 1919 után tiszteletbeli elnöke a Mosonvármegyei Általános Tanítóegyletnek. Igazgatósági tagja volt az Iparostanonc-iskolai Tanítók Országos Szövetségének és a Tanítóegyesületek Országos Szövetségének. Magyaróváron ő szervezte meg az iparostanonc-iskolát, amelynek később vezetője lett. 1919-ben a községi tanács tagjává és a tanítóegyesület elnökévé választották, emiatt később - bár tisztázta magát a vádak alól - kellemetlenségei származtak. Az 1900-ban induló „Mosonvármegye” című lapnak Pataki volt a magyaróvári szerkesztője, e lap megszűnte után a „Magyaróvári Hírlap” belső munkatársa, 1908-tól a „Mosonvármegye” című hetilap főmunkatársa, a „Budapesti Hírlap” állandó tudósítója. Cikkeket írt a helyi lapokba, a „Dunántúli Hírlap”-ba és tanítói szaklapokba. Élete végén rokonaihoz Rákospalotára költözött, itt halt meg 1927. július 14-én.

 

Gyorskeresés:

Cím:

Szerző:

Online előjegyzés, hosszabbítás:

Vonalkód:
Jelszó:

adó 1 %

Kedves Olvasónk!
Kérjük, adója egy százalékával támogassa a Huszár Gál Városi Könyvtárat.
Köszönjük.
Adószámunk: 15370079-1-08

SFbBox by enter-logic-seo.gr

Kapcsolat:

  • Cím:9200 Mosonmagyaróvár, Erkel F. u. 16.
  • Központ:: 06-96-555-553
  • Olvasószolgálat:06-96-555-563
  • Info-Pont:06-96-219-887
  • Website:http://www.hgkmovar.hu

Új könyveink