Ajánló új DVD lemezeinkből:

Moson Megyei Életrajzi Lexikon

élet 

Kisalföldi tudástár

Évfordulónaptár 2013.:


Az évfordulónaptár csak a kerek (25, 50, 75, 100. stb.) évfordulókat tartalmazza. Azoknak a híres személyeknek a rövid életrajza szerepel benne, akik Mosonmagyaróváron és környékén vagy a történelmi Moson vármegyében születtek vagy haltak meg, illetve tevékenységük, munkásságuk egészben vagy részben e területhez kötődik.
Az életrajzok Enzsöl Imre, Kimlei Péter, Thullner István és Tuba László szócikkeinek felhasználásával készültek.



ÉVFORDULÓK A HÓNAP PONTOS MEGJELÖLÉSE NÉLKÜL


1638.


375 éve halt meg Ferrarában Pietro Paolo Floriani hadmérnök.
Macerataban született 1585-ben. A XVII. századi itáliai erődépítészeti iskola reprezentánsa volt. A harmincéves háborúban részt vett a fehérhegyi csatában, és dolgozott Bécs erődítésén. 1619-ben a Bethlen Gábor által ostromlott Pozsony védelmének műszaki irányítását végezte, a következő években részt vett Rózsahegy és Érsekújvár ostromában. Az 1600-as évek elején dolgozott az óvári vár megerősítésén, korszerűsítésén. E munkálatokban a korabeli legfejlettebb haditechnika érvényesült. Magyarországi tapasztalatait is felhasználta Diffesa et offesa delle piazze ((Erősségek védelme és támadása) című művében, amelynek 32. oldalán egész oldalas vázlatot közölt a magyaróvári várról. Ez a lényeget illetően megegyezik Piemont és Innsbruck erődítési tervével.

1863.


150 éve született Mosonban Mosonyi-Pfeiffer Hellmann grafikus.
Elemi iskolái után a magyaróvári gimnáziumban járt négy évig, azután a bécsi művészeti akadémián tanult. A bécsi izraelita hitközség ösztöndíjával Münchenbe ment, majd négy évet töltött tanulmányúton Rómában és Firenzében. Ezután hazajött, s Budapesten a „Politisches Volksblatt”-nál lett rajzoló. Neve először a parádi víz plakátpályázatán tűnt föl, első díjjal jutalmazták. Több díjat kapott külföldi pályázatokon (Rio de Janeiro, Hamburg, Düsseldorf). Ő nyerte el másfélszáz pályázó közül a „Művészet” folyóirat címlappályázatát. Plakátjai közül említésre méltók: a szegedi és a budapesti iparművészeti kiállítás plakátja, a Török sorsjáték, a Brázay cég plakátjai. Ezen kívül sok ex librist, könyvdíszt és címlapot rajzolt, főleg a Singer és Wolfner cégnek. Mosonyi-Pfeiffert a magyar művészetben megjelenő új jelenségek izgatták: a modern értelmezésű plakát, a reklám műfajai, a gyors kézírású illusztráció. Budapesten halt meg 1905. november 8-án.

1888.


125 éve született Budapesten Tarnai Ferenc gépészmérnök.
Ungváron végezte a középiskolát, majd a budapesti műegyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet. Egy fővárosi gépgyárban helyezkedett el, de az I. világháború a harctérre szólította. Tüzérfőhadnagyként szerelt le. 1921-től a Magyaróvári Vadásztöltény-, Gyutacs- és Fémárugyár Rt. főmérnöke, 1935-től a gyár igazgatóhelyettese. Elnöke volt a Hubertus Sport-Egyesületnek és több városi egyesületben végzett önkéntes közösségi munkát (Színpártoló Egyesület, Lövészegyesület). Budapesten halt meg 1936. november 4-én, a rákosi temetőben temették el.

FEBRUÁR


1863. február 2.


150 éve született Dunakilitin Árvay Sándor plébános, teológus-tanár.
150 éve született Dunakilitin Árvay Sándor plébános, teológus-tanár. Középiskoláit Magyaróvárott végezte a piarista gimnáziumban, teológiát Győrben hallgatott. 1888-ban szentelték áldozópappá. 1895-től először (Fertő)Széplakon, majd Ágfalván, később Mosonban volt káplán. 1896 és 1902 között a győri tanítóképző tanára. 1896-1902 között az egyházmegyei nyomda igazgatója és a „Dunántúli Hírlap” szerkesztője. 1901-1910 között lorettomi adminisztrátor, majd plébános Kisbéren. Versei 1891-ben a „Katholikus Szemlé”-ben és 1892-ben a „Magyar Szemlé”-ben jelentek meg. Kisbéren halt meg 1914. április 3-án.

1988. február 8.


25 éve halt meg Mosonmagyaróváron Ellenrieder Károly építész.
Mosonban született 1938. szeptember 7-én. Elemi iskolai osztályait Mosonban járta ki, majd a győri (Magas) Építőipari Technikumban tanult. A GYÁÉV II. sz. (mosonmagyaróvári) építésvezetőségén volt technikus, majd építésvezető. Mint ilyen, minden jelentős építőipari beruházás bonyolításából kivette a részét. Első jelentősebb munkája a LHÁG Hibridüzemének építésvezetése volt, 1961-től 64-ig már ő volt a művezetője a városközponti építkezés kezdeteit jelentő Gelka – Magyar Nemzeti Bank sor beépítésének és a Móra Ferenc Általános Iskola felépítésének. Építésvezetőként irányította az új Városközpont, a Karolina Kórház- és Rendelőintézet átépítését, az új Rendőrség és a Művelődési Központ építését, valamint a Magyar utca-Kötélgyártó utcák várostörténeti középkort idéző tömbjének építési rehabilitációját. 1968 és 1972 között része volt a Kossuth gimnázium új épületének és a Karolina Kórház akkori új szárnyának felépítésében. A 80-as évek elején egy egri szálló építésekor vezetésével alkalmazták először az alagútzsaluzásos technológiát. Már betegen viselte gondját az új győri színházépület befejezését jelentő vállalati feladatának.

1838. február 12.


175 éve született Kromauban Pjetsch József tisztviselő, mezőgazdász.
Középiskolai tanulmányait a morvaországi Kromauban és Znaimban végezte. 1855-ben a brünni pénzügyi igazgatóságon tette le a tisztviselői vizsgát. 1864-ben áthelyezték a magyaróvári adóhivatalhoz. 1865-ben került a Magyaróvári Gazdasági Tanintézethez, mint irodatiszt és ügykezelő. 1872-1874 között a tanintézet hallgatója volt. 1869-től, amikor az intézet a magyar minisztérium fennhatósága alá került, a német anyanyelvű tanárok, hivatalnokok többségével ellentétben Magyaróváron maradt és megtanult magyarul. 1895-től ő látta el az akadémián a titkári teendőket. 1915-ben ünnepelték állami szolgálatba lépésének 60. évfordulóját. Köztiszteletben álló személy volt, aki több mint 50 éven át gondosan vezette az intézmény anyakönyvét. Magyaróváron halt meg 1917. december 19-én.



MÁRCIUS


1888. március 11.


125 éve született Vajkaszigeten Timaffy László plébános, tanár, költő.
Édesapja Timaffy Endre tanító volt. Győrben szentelték pappá 1910-ben. Halászin, Mosonban és Mosontarcsán is szolgált. 1924-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar-latin szakos tanári oklevelet szerzett. 1924-1947 között a budapesti Szent Margit leánygimnáziumban tanított. Korai versei a „Mosonvármegye” című lapban jelentek meg, később a leánygimnázium évkönyvében jelentek meg írásai. Budapesten halt meg 1972. november 9-én.

1988. március 23.


25 éve halt meg Budapesten Nyiredy István állatorvos.
Magyaróváron született 1904. március 25-én. Középiskoláit Kassán, Miskolcon és Budapesten végezte. 1927-ben szerzett állatorvosi oklevelet az Állatorvosi Főiskolán. Berlini ösztöndíjas éve után, 1929-től az Országos Állategészségügyi Intézet munkatársa volt. 1935-1946 között Magyaróváron dolgozott a gazdasági akadémián illetve jogutódján, a mezőgazdasági főiskolán. 1940-ig a Tejgazdasági Kísérleti Állomás munkáját is irányította. 1947-ben a Népbíróság börtönbüntetésre ítélte, de a köztársasági elnöktől kegyelmet kapott. 1947-1950 között Zala megyében állatorvosként dolgozott. 1951-ben visszakerült első munkahelyére az Országos Állategészségügyi Intézethez, ahol nyugdíjba vonulásáig, 1970-ig dolgozott. Fő szakterülete a mikrobiológia, ezen belül a bakteriológia és a mikológia volt. Kidolgozta a takarmányok mikrobiológiai minősítésének alapelveit, vizsgálati módszereit. Eredményeiről tudományos közlemények, szakcikkek, előadások sokaságában számolt be.



ÁPRILIS


1838. április 4.


175 éve született Pinnyén Simon Gyula jogász, földbirtokos.
Középiskolai tanulmányait a soproni bencéseknél végezte majd Bécsben kezdett jogi tanulmányokat. 1859-től dolgozott Moson vármegye közigazgatásában különböző beosztásokban. 1862-ben a megye főjegyzőjévé, 1871-ben alispánjává választották. 1876-ban királyi tanácsosi címet kapott. 1879-ben a király a vaskorona-rend III. osztályú kitüntetését adományozta neki. 1880-ban országgyűlési mandátumot szerzett, de egy év múlva a választásokon vereséget szenvedett, ezt követően pinnnyei birtokára vonult vissza. 1884-ben az uralkodó Moson vármegye főispánjává nevezte ki, amely tisztségét haláláig töltötte be. Pinnyén halt meg 1893. május 7-én.

1938. április 10.


75 éve halt meg Magyaróváron Mayer Ernő mezőgazdász, jószágigazgató.
Mainzban született 1854. október 27-én. A Magyaróvári Gazdasági Akadémia elvégzése és önkéntes katonai éve után, 1877-ben lépett Frigyes főherceg béllyei uradalmának szolgálatába. 1884-ben került Moson vármegyébe: a Rohrer-földi kerület főintézőjévé nevezték ki. 1904-ben lett jószágigazgató. 1920 után átvette az elcsatolt féltoronyi birtokrészek irányítását is. 1932-ben vonult nyugdíjba. Munkája elismeréseként Ferenc József király 1908-ban vaskoronarenddel tüntette ki. Utóda, IV. Károly 1917-ben királyi tanácsosi címet adományozott neki. Hűséges szolgálatáért Frigyes főhercegtől 1928-ban udvari tanácsosi rangot kapott.

1813. április 13.


200 éve született Győrben idős Czéh Sándor nyomdász, könyvkiadó.
Mesterségét Székesfehérváron tanulta. 1835. december 2-án királyi privilégiumot kapott Moson megyében nyomda nyitására. Magyaróvári nyomdája a megye első ilyen vállalkozása volt. A szerény nyomda rövidesen könyvkereskedéssel és kölcsönkönyvtárral is kiegészült (1841). A helyi nyomtatványok mellett Pozsonyból is szerzett munkákat. Itt nyomták 1848-ban az első Moson megyében megjelent újságot, a „Der Emancipirte Satanas”-t. Könyvek, kalendáriumok, iskolai nyomtatványok, ponyvamesék, históriák stb. kerültek ki az egyre fejlődő nyomdászatból. A szabadságharc korában már három fa és egy Stanhope-féle vassajtója volt. 1861-ben városi tanácsossá választották. Rövid ideig a polgármesteri tisztet is betöltötte. Haláláig megmaradt megyebeli monopóliuma és bővülő vállalata. Kemendolláron halt meg 1883. szeptember 1-én.

1838. április 28.


175 éve született Kanitzban Hugo Hitschmann mezőgazdász, mezőgazdasági szakújságíró, könyvkiadó.
1855-1857 között a Magyaróvári Gazdasági Tanintézet hallgatója volt. 1862-1864 között segédtanárként dolgozott a tanintézetben. 1865-ben jelent meg az a ma már forrásértékű munkája, amely a kezdetektől, 1818-tól 1864-ig tartalmazza a tanintézet tanárainak és hallgatóinak főbb adatait. A modern mező- és erdőgazdasági szaksajtó megteremtőjeként tartják számon Ausztriában. Ő alapította az „Ökonomie”, az „Österreichische Forst- und Jagdzeitung” és az „Allgemeine Weinzeitung” című lapokat. Bécsben halt meg 1904. április 17-én.

1913. április 20.


100 éve született Kerekegyházán Bíró Lajos tanító.
Alsófokú iskolai tanulmányait a szülőfalujában végezte, majd Kecskeméten tanult. Tanítói oklevelét 1934-ben Szegeden szerezte, s különböző tanfolyamokon még hét további végzettséget szerzett (kántor, hitoktató, gazdasági szaktanító, népművelő, testnevelő, tűzoltó, hitelszövetkezeti, postaügynöki, postamesteri és távbeszélő–távirat ügyintéző). Először Tatárszentgyörgy-Baracspusztán, később Szentkirályon tanított. A második háború után Dunakilitire, 1947-ben pedig a ma Mosonszentmiklóshoz tartozó Jánosháza-pusztára (ma Mosonújhely) került tanítónak, ahol nagy lendülettel látott az iskola, később a település fejlesztéséhez. 1973. évi nyugdíjba vonulásáig az egykori, szerény körülmények között működő, egytanítós uradalmi iskolát négy tanulócsoportos állami iskolává fejlesztette, amely korszerű körülmények között jó tanulmányi és sport eredményeket mutatott föl. Jánosháza-pusztán már 1947-ben megszervezte a postai szolgáltatást, később tűzoltó egyesületet alapított, kezdeményezésére élelmiszerboltot, italboltot, 1967-ben kultúrházat, Tüzép- és gázcsere telepet, s 1964-ben több évi küzdelem után villanyt is kapott a település. Életművéért 2011-ben Mosonszentmiklós posztumusz díszpolgárává avatták.



MÁJUS


1913. május 15.


100 éve halt meg Magyaróváron Berger Károly Lajos mezőgazdász.
Edelényben született 1869. április 24-én. Középiskolát Miskolcon és Késmárkon végezte. 1889-ben a Kassai Gazdasági Akadémián szerzett oklevelet. 1890-től gazdatisztként dolgozott több uradalomban. 1895-ben földműves iskolai segédtanárrá nevezték ki. Tanított Zsitvaújfalun, Kecskeméten, Adán. 1901-től a Keszthelyi Gazdasági Akadémia intézőjeként magas szintre fejlesztette az ottani gazdaság juhtenyészetét. A földművelési minisztérium megbízásából tervezetet készített a gazdászhallgatók gyakorlati képzéséről. Több cikket és kiadványt írt a földműves, és a tanítóképző iskolák számára a kisgazdaságok berendezéséről és működtetéséről. 1909 őszén bízták meg Magyaróváron az üzemtani tanszék vezetésével, 1912-ben akadémiai rendes tanárrá nevezték ki. A Bács megyei Adán, felesége családi sírboltjában temették el.

1938. május 16.


75 éve halt meg Budapesten Székács Elemér mezőgazdász, növénynemesítő.
Pesten született 1870. szeptember 23-án. 1890-ben szerzett oklevelet a Magyaróvári Gazdasági Akadémián. Csongrád és Nyitra megyében dolgozott gazdatisztként a Károlyi birtokon, majd a Békés és Csongrád megyében elterülő árpádhalmi uradalom intézője lett. Három év múlva a Temes vármegyében lévő soósdpusztai birtok élére került. Itt kezdett el Cserháti Sándor és Grabner Emil ösztönzésére búzanemesítésével foglalkozni, amelynek célja a rozsdabetegségre kevésbé érzékeny egyedek létrehozása volt. Nyolc év alatt az elhanyagolt gazdaságot a megye egyik korszerű birtokává fejlesztette. Amikor a birtoknak más tulajdonosa lett, visszakerült az árpádhalmi gazdaságba, ahol 1917-ig dolgozott. A Székács-féle nemesített búzafajtákat a magyaróvári Növénynemesítő Intézet is bevonta kísérleteibe. 1919-ben már kilenc nemesített búzafajtája kapott elismerést. Jó eredményeket ért el a tavaszi és az őszi árpa valamint a takarmányrépa nemesítése terén. Az olajos tartalmú növények közül ő nemesített hazánkban elsőként lent. Az 1930-as évek elején megbízták a mezőhegyesi, a bábolnai valamint a kompolti kísérleti telepek felügyeletével.



JÚNIUS


1938. június 8.


75 éve született Mosonban Tóth István (Szenyor) sportoló, versenykerékpáros-edző.
Fiatal korától érdekelte a kerékpárversenyzés Az állami népiskola nyolc osztálya után vasesztergályos tanuló lett, amely szakmában 1954-ben szerzett bizonyítványt. Húsz évvel később KISZ vezetőként beiratkozott a hegyeshalmi gimnázium esti tagozatára. Munkahelyének megtartása érdekében 1991-ben letette az általános targoncavezető vizsgát is. 1976-ban a Testnevelés és Sport kiváló dolgozója kitüntető címet kapott, 1980-ban pedig letette a kerékpáros sportedzői vizsgát, az oklevél birtokában Gábriel Károly Róbert mellett a mosonmagyaróvári kerékpáros versenysport másodedzője lett. 1979-ben kettejük vezetésével indult a szakosztályi munka a Mosonmagyaróvári Sportiskolában, az ifjú versenyzők kezük alatt az évek során sikert-sikerre halmoztak. Elmaradhatatlan, tevékeny szervezője, segítője volt az egész megye kulturális és sporteseményeinek. Mosonmagyaróváron halt meg 2001. december 19-én.

1988. június 8.


25 éve halt meg Mosonmagyaróváron Tóth Zoltán agrármérnök.
Szombathelyen született 1931. január 30-án. Középiskolai tanulmányait Kőszegen végezte. 1953-ben szerzett diplomát a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. 1954-1958 között az egyetem rovartani tanszékének tanársegédje volt. 1958 elején helyezték a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémiára. 1963-tól egyetemi docens, 1984-től egyetemi tanár volt. 1963-tól, megalakulásától az állattani tanszéket vezette. 1963-ban doktorált és 1981-ben kandidátusi tudományos fokozatot szerzett. Elsősorban a talajlakó kártevők vizsgálatával foglalkozott. Kutatta biológiájukat, a környezeti tényezők hatását népességükre, tudományos előrejelzésük módszereit. Munkatársaival együtt talajmintavevő gépet szerkesztett, amelyet szabadalmaztatott is. Jelentős eredményeket ért el a környezet és természetvédelem területén is. Hazai és nemzetközi konferenciákon több előadást tartott, 49 tudományos közleménye és szakcikke jelent meg. Részt vett az egyetem vezetésében is: több kari bizottság elnöke és rektorhelyettes is volt. Elnöke volt a Győr-Sopron Megyei Természetvédelmi Bizottságnak és a megyei Madártani Egyesületnek. Megkapta többek között az Oktatásügy Kiváló Dolgozója, a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetéseket valamint a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. Sírja a salköveskúti temetőben található.

1988. június 15.


25 éve halt meg Mosonmagyaróváron Kovátsits László mezőgazdász.
Eszterházán született, 1908. május 7-én. Középiskolai tanulmányait Sopronban végezte. 1929-ben szerzett oklevelet a Magyaróvári Mezőgazdasági Akadémián. Pályafutását az Országos Növénynemesítő Intézetben kezdte és az Országos Növénytermelési Kísérleti Állomáson folytatta. A silógazdálkodás kérdésével foglalkozott: az ő nevéhez fűződött a silókukorica-termesztés és a hidegerjesztéses eljárás kidolgozása. E témában 1934-ben saját költségén könyvet jelentetett meg, amely több kiadást megért. Munkája hatására a Magyarországon épített silók száma megtöbbszöröződött és elérte a 240-et. 1940-ben a földművelésügyi minisztérium őt bízta meg az Országos Kisgazda Silóépítési Akció megszervezésével. 1943-ig mintegy 8000-re emelkedett a takarmánysilók száma és ezeknek zöme a kisgazdaságokban épült fel. 1949-ben politikai okokból elbocsátották, de 1954-től ismét a mezőgazdasági kísérletügy szolgálatába állt: talajkutatóként az OMMI Mosonmagyaróvári Talajtani Osztályán helyezkedett el. Itt módszert dolgozott ki a talajok fizikai tulajdonságainak meghatározására, a savanyú talajok meszezéséhez szükséges mészadag kiszámítására. 1969-ben nyugdíjba vonult és még 18 éven át dolgozott az agrártudományi egyetem növénytermésztéstani tanszékén, ahol silózási és talajtani kérdésekkel foglalkozott. Folyóiratokban, szaklapokban több mint száz cikke, tanulmánya jelent meg, könyv és füzet alakban pedig tizenhat. Sírja a mosoni temetőben található.



JÚLIUS


1988. július 7.


25 éve halt meg Mosonmagyaróváron Kováts László mezőgazdász.
Russban született 1917. szeptember 19-én. 1944-ben a Kolozsvári Gazdasági Akadémián szerzett oklevelet, ahol ezután tanársegédi kinevezést kapott. A háború és az ezt követő hadifogság megszakította pályafutását. Rövid ideig, annak megszűnéséig az Agrártudományi Egyetem Magyaróvári Osztályán dolgozott a gyakorlati tanszéken. 1952-től a Martonvásári Kutatóintézet gazdaságát vezette. 1954-ben került ismét Mosonmagyaróvárra, az akadémiára, ahol 1977-ig, nyugdíjba vonulásáig vezette a gyakorlati, későbbi nevén az alkalmazott üzemtani tanszéket. 1960-tól a tangazdaság, 1966-1977 között Lajta-Hansági Állami Gazdaság tankerületének vezetője volt. Részt vett az intézmény vezetésében is: 1957-1959 között az akadémia igazgatója, 1968-1970 között az agrártudományi főiskola rektora volt. Elsősorban a növénytermesztés üzemszervezési kérdéseivel foglalkozott, de figyelme a vezetéstudományra is kiterjedt. Társszerzőként több egyetemi jegyzet készítésében működött közre, közel harminc tudományos cikket, közleményt írt. Több kitüntetést, elismerést kapott. Többek között Nagyváthy János Emlékéremben részesült.

1888. július 9.


125 éve született Ivánban Pintér Gyula plébános.
Főgimnáziumi tanulmányait Sopronban és Győrben végezte, 1908-ban tett érettségi vizsgát. Teológiai tanulmányait a bécsi tudományegyetemen végezte, itt szentelték áldozópappá 1912-ben. Első szentmiséjét szülőfalujában mutatta be. Papi pályáját Tata város segédlelkészeként kezdte, 1916-1923 között Magyaróváron segédlelkész, 1923-tól plébános, 1929-től tiszteletbeli esperes. Város-plébánosként a magyaróvári iskolák gondnoksági elnöke, a piarista főgimnázium püspöki biztosa. Választott tagja volt Magyaróvár rendezett tanácsú város képviselő-testületének. Győrben halt meg 1963. október 1-jén.

1738. július 11.


275 éve született Moritzburgban (Drezda mellett) Albert Kázmér Ágost herceg.
Az utolsó lengyel király fia, lengyel–litván királyi herceg, Szászország, Wesztfália és Teschsen hercege stb. Habsburg Mária Terézia kedvenc leányát, Mária Krisztinát vette feleségül. Birtokait a poroszok elfoglalták, de a szász-teschseni hercegi címet haláláig használta. 1765-ben az utolsó választott nemzeti nádor, Batthyány Lajos meghalt és helyére az uralkodónő kinevezte királyi helytartónak. Ezután a herceg Pozsonyban, az ország akkori fővárosában élt feleségével. A magyaróvári uradalmat Mária Terézia jegyajándékaként kapták. A mélyen vallásos házaspár, mint kegyúr 1777-ben komoly összeget adományozott a magyaróvári templom festéséhez. Az uradalom községeinek templomait is támogatták. 1780-ban II. József elmozdította helytartói állásából és az osztrák Németalföld kormányzójává nevezte ki a nem kedvelt rokont. 1789-ben a tartomány fellázadt, és ő katonaként vett részt a francia forradalom ellen viselt háborúban. 1794-ben tábornaggyá nevezték ki, de egy év múlva lemondott rangjáról és Bécsben élt. 1798-ban megözvegyült, és bécsi palotája mellett Antonio Canova készített egy híres síremléket a Szent Ágoston templomban. A napóleoni háborúk alatt magyaróvári nagybirtokának gazdálkodása fellendült s a harcok befejezése után gazdasági tanintézetet alapított Magyaróvárott 1818. október 25-én. Itt gazdatiszteket képeztek a saját és más uradalmak számára is. Bécsben halt meg 1822. február 10-én Az uradalomban Albertkázmérpuszta és Krisztinamajor örökítette meg az alapító és neje emlékét. 2004. április 29-én mellszobrot emeltek Albert Kázmérnak az egyetem bejáratánál, amely Trischler Ferenc szobrászművész alkotása.

1913. július 17.


100 éve halt meg Budapesten Hensch Árpád mezőgazdász.
Késmárkon született 1847. október 26-án. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. 1867-1869 között a Magyaróvári Gazdasági Tanintézet hallgatója volt. A diploma megszerzése után gyakornokként több uradalomban dolgozott. Állami ösztöndíjjal külföldi tanulmányutakat tett Angliában, Franciaországban és Belgiumban. A kassai, keszthelyi tanintézetben eltöltött tanári munkája után, 1890-ben került a Magyaróvári Gazdasági Akadémiára. Itt üzemtant, statisztikát és erdészettant tanított. Igazi szakterülete a mezőgazdasági üzemtan volt, hírnevét a hazai agrárüzemtan kiművelésével alapozta meg. Felismerte, hogy a gazdálkodás korszerű megtervezése, a megfelelő jövedelmezőségi számítások elvégzése nélkül sikeres termelést folytatni nem lehet. Az üzemtan mellett a növénytermesztés volt az a másik szakterület, amelyről több könyvet és szakcikket írt. Tudományos tevékenysége mellett megőrizte kapcsolatát a gazdálkodással is: számtalan helyen tartott előadásokat a gazdáknak a napi teendőkről. Az 1906-1907-es tanévben a gazdasági akadémia igazgatói tisztjét is ellátta. 1909-ben nyugalomba vonult és Budapestre költözött. A Farkasréti temetőben temették el, de síremlékét időközben felszámolták. Emlékét a magyaróvári vár belső udvarán dombormű őrzi.



AUGUSZTUS


1938. augusztus 3.


75 éve született Gyulafirátóton Karaivanov József kertészmérnök.
Középiskolai tanulmányait a Csornai Mezőgazdasági Technikumban végezte. 1962-ban szerzett oklevelet a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán, majd gyümölcstermesztő gyakornokként a Szepetneki Állami Gazdaságban dolgozott. Pápa és Komárom után került Mosonmagyaróvárra. 1967-1990 között a Lajta-Hansági Állami Tangazdaság főkertésze, 1979-től kerületi növénytermesztési és növényvédelmi ágazatvezető, 1984-től kerületi igazgató-helyettes volt. 1970-ben részt vett a nemzeti „zöldségprogram” kidolgozásában, amelynek keretében több zöldségfaj üzemi termelésének technológiáját állították össze. 1968-ban kapcsolódott be a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskola kertészeti tanszékének munkájába: gyümölcs- és szőlőtermelési gyakorlatokat, később zöldségtermesztési gyakorlatokat vezetett. 1984-től az egyetem meghívott előadója, 1990-től állandó alkalmazottja volt. Tudományos kutatói, szakértői munkája mellett számos ismeretterjesztő előadást tartott a Mosonmagyaróvári Kertbarát Körben. Mosonmagyaróváron halt meg 1998. augusztus 10-én. Sírja a mosoni temetőben található.

1913. augusztus 10.


100 éve halt meg Pándorfaluban Péterfy Sándor pedagógus.
Nemescsón született 1841. augusztus 3-án. Elemi iskoláit a szülőfalujában, az algimnáziumot a kőszegi evangélikus gimnáziumban végezte 1852-től. 1856-ban családi körülményei miatt a tanítói pályára lépett. Vas és Sopron megyei községekben volt segédtanító, 1858-ban Győrött családoknál nevelő. 1859-től a soproni tanítóképzőben tanítói oklevelet szerzett. A következő évben Nagykanizsán megszervezte az evangélikus iskolát, de 1862-ben már ismét Győrben tanított, 1865-től pedig a pesti evangélikus elemi iskola tanítója, később igazgatója lett. 1877 és 1895 között a budapesti állami polgári iskolai tanítóképzőben a pedagógia tanára, az Országos Rajztanárképző Akadémián ugyancsak pedagógiát oktatott, s egyúttal tanára volt a győri tanítóképzőnek is. 1896-ban történt nyugdíjazása után előbb Győrbe, majd Pozsonyba, végül Pándorfalura költözött, mert itt élt nevelt és adoptált fia, Péterfy Sándor vasúti tiszt. Itt élt 14 év múlva bekövetkezett haláláig. Budapesten a Kerepesi úti temetőben nyugszik a főváros által fölajánlott díszsírhelyen. Fáradhatatlan munkása volt a magyar népoktatásügynek, a tanítóság egyesületi szervezésében és irányításában korának egyik vezéralakja volt.

1938. augusztus 18.


75 éve halt meg Magyaróváron Höcker Ágoston mezőgazdász, jószágigazgató.
Verőcén született 1861-ben. Középiskolai tanulmányait Grazban végezte el, majd a bécsi gazdasági főiskolán tanult. 1885-ben lépett főhercegi szolgálatba, a béllyei uradalomban lett gazdatiszt. 1908-ban vette át ennek a hatalmas, 120 000 katasztrális hold kiterjedésű, gazdasági vasúthálózattal rendelkező uradalomnak az irányítását, mint jószágigazgató. A szerb megszállást követően, 1921-ben került Frigyes főherceg magyaróvári birtokára. Itt nagy szerepet játszott az ipari tevékenység fellendítésében: szeszgyártás, villamosenergia-előállítás, a Hanság egy részének termővé tételében.

1863. augusztus 24.


150 éve született Bodrogolasziban Lónyay Elemér földbirtokos, diplomata.
Középiskoláit Budapesten és Sárospatakon, jogi tanulmányait Sárospatakon és Grazban végezte. 1885-ben, a külügyminisztériumban segédfogalmazóként kezdte munkáját. 1886-ban követségi attasé lett. 1889-ben diplomáciai vizsgát tett és követségi tanácsossá léptették elő. Bukarestben, Szentpéterváron és Brüsszelben majd Londonban teljesített külszolgálatot. Itt ismerkedett meg Stefánia főherceg asszonnyal, Rudolf trónörökös özvegyével. Később visszavonult a diplomáciai pályától. Ideje nagy részét bodrogolaszi birtokán töltötte, és átalakította kastélyát és környékét. 1900. március 22-én kötött házasságot Stefánia főherceg asszonnyal. Az ifjú pár az adriai nászút után a férj birtokára költözött, de 1906-ban megvásárolták az oroszvári (volt Zichy és Henkel) kastélyt. Sok időt töltöttek itt a festői kastélyban és parkjában. 1945 végén – már súlyos betegen – kért Pannonhalmán védelmet feleségének. Pannonhalmán halt meg 1946. július 29-én. Javaikat, így a később fölprédált oroszvári kastélyt, amely az ország számára 1947-ben el is veszett, 1945-ben feleségével végrendeletileg a Pannonhalmi Főapátságra hagyták. Feleségével együtt Pannonhalmán nyugszik.

1938. augusztus 24.


75 éve halt meg Magyaróváron Götz Ferenc sütőmester, községi bíró.
Magyaróváron született 1850-ben. Lánya Götz Irén Júlia kémikus lett az első magyar női egyetemi tanár. Götz Ferenc 1903. március 5-étől 1920-ig, Magyaróvár rendezett tanácsú várossá történt átszervezéséig volt Magyaróvár nagyközség bírája, ezután már nem vett részt a közéletben. Hivatali idejére esik Magyaróváron a hosszabb ideje szünetelő magán- és középítkezések megindulása: a Vadásztölténygyár fejlesztése, a polgári leányiskola, a Növénynemesítő Intézet , a múzeum és a Mosoni úton (ma Szent István király út) lévő villák építése, a temető bővítése, a halászi hídhoz és a Ferenc József Árvaház vételéhez való hozzájárulás. Nagy szerepe volt Magyaróvár gyáriparának fejlesztésében. Sírja a magyaróvári temetőben található.

1913. augusztus 25.


100 éve született Császárrétpusztán Gyimesi Lajos (Groschner Lajos) gyógypedagógus, pedagógus, költő.
Édesapja, a Mosonszentpéterhez tartozó majoron élő család feje, uradalmi tanító volt. Korán félárva, majd teljesen árva lett. Középiskolai tanulmányait a magyaróvári és a kecskeméti piarista gimnáziumban végezte. 1930-1935 között a Kiskunfélegyházi Állami Tanítóképzőbe járt. 1938 őszén nevezték ki tanítónak a kecskeméti tanyákra. A II. világháború alatt szovjet hadifogságba esett, ahonnan csak 1947-ben térhetett haza. Keszthelyen telepedett le, ahol felesége és gyermekei még 1944-ben egy bombatámadás áldozataivá váltak. Elvégezte a gyógypedagógiai főiskolát majd egy éven át az Oktatási Minisztériumban dolgozott. 1954-ben elvállalta a zalaszentgróti gyógypedagógiai nevelőintézet vezetését, ahol húsz éven át, nyugdíjba vonulásáig dolgozott, és munkájával kapcsolatban több szakcikket publikált. Fiatal korában verseket, novellákat, színdarabokat írt. Budapesten halt meg 1990. június 12-én.



SZEPTEMBER


1938. szeptember 7.


75 éve született Mosonban Ellenrieder Károly építész.
Elemi iskolai osztályait Mosonban járta ki, majd a győri (Magas) Építőipari Technikumban tanult. A GYÁÉV II. sz. (mosonmagyaróvári) építésvezetőségén volt technikus, majd építésvezető. Mint ilyen, minden jelentős építőipari beruházás bonyolításából kivette a részét. Első jelentősebb munkája a LHÁG Hibridüzemének építésvezetése volt, 1961-től 64-ig már ő volt a művezetője a városközponti építkezés kezdeteit jelentő Gelka – Magyar Nemzeti Bank sor beépítésének és a Móra Ferenc Általános Iskola felépítésének. Építésvezetőként irányította az új Városközpont, a Karolina Kórház- és Rendelőintézet átépítését, az új Rendőrség és a Művelődési Központ építését, valamint a Magyar utca-Kötélgyártó utcák várostörténeti középkort idéző tömbjének építési rehabilitációját. 1968 és 1972 között része volt a Kossuth gimnázium új épületének és a Karolina Kórház akkori új szárnyának felépítésében. A 80-as évek elején egy egri szálló építésekor vezetésével alkalmazták először az alagútzsaluzásos technológiát. Már betegen viselte gondját az új győri színházépület befejezését jelentő vállalati feladatának. Mosonmagyaróváron halt meg 1988. február 8-án.

1913. szeptember 14.


100 éve halt meg Hegedűs János jogász, országgyűlési képviselő.
Pápán születet 1828-ban. Gimnáziumi tanulmányait Győrben végezte, s ugyanitt és Pozsonyban a jogakadémián szerzett jogászi képzettséget. Pozsonyban mozgalmas napokat élt át, tagja volt az országgyűlési ifjúságnak, személyes ismeretségbe került Kossuth Lajossal is. 1848 előtt került Moson megyébe, mint patvarista, a szabadságharc idején rövid ideig a nemzetőrség tagja volt. 1849-től 1858-ig a vármegyénél törvénykezési szolgálatot végzett a társas bíróságnál. 1858-tól a pécsi megyei törvényszék bírója, 1861-től Moson megye főjegyzője. 1862-ben ügyvédi pályára lépett, s a megyei önkormányzat visszaállítása után sem vállalt többé közhivatalt. Ügyésze volt báró Sina lébényi, gróf Zichy Bódog oroszvári, gróf Zichy Henrik rajkai, gróf Harrach brucki uradalmának, a magyaróvári főhercegi uradalomnak és a szentkereszti apátság birtokainak. Állandó szereplője volt Moson megye közéletének, több bizottságnak volt agilis tagja. 1872. június 12-én a magyaróvári kerületben nagy többséggel országgyűlési képviselővé választották, három évig volt Deák párti képviselő. 1875-ben visszavonult a közélettől, de a társadalmi életben továbbra is részt vett.

1888. szeptember 24.


125 éve született Bián Vladár Endre gépészmérnök.
Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte. 1910-ben szerzett oklevelet a Műegyetemen. 1911-ben került tanársegédnek a Magyaróvári Gazdasági Akadémia műszaki tanszékére és az ott működő gépkísérleti állomásra. 1913-ban segédtanárrá, 1917-ben rendkívüli akadémiai tanárrá, 1926-ban akadémiai rendes tanárrá nevezték ki. 1918-ban ifj. Sporzon Pál halála után őt nevezték ki a műszaki tanszék élére és a Gépkísérleti Állomás vezetőjévé. Vezetése alatt az állomás 73 gépvizsgálatot végzett. Foglalkozott többek között a korszerű Fordson traktorral is, hogy szakvéleményével alátámassza e géptípus importját. Vladárt 1931-ben a Keszthelyi Gazdasági Akadémiára helyezték át. Itt különös hangsúlyt helyezett a dinamométerek és a meteorológiai műszerek fejlesztésére. 1942-től a keszthelyi Meteorológiai Obszervatórium vezetését is ellátta. 1949-ben nyugdíjazták, de az Állettenyésztési Kutatóintézet külső munkatársaként tovább dolgozott. 1954-ben segített a keszthelyi agrároktatás újraindításában. Véglegesen 1958-ban vonult nyugdíjba. Keszthelyen halt meg 1967. szeptember 22-én



OKTÓBER


1963. október 1.


50 éve halt meg Győrben Pintér Gyula plébános.
Ivánban született 1888. július 9-én. Főgimnáziumi tanulmányait Sopronban és Győrben végezte, 1908-ban tett érettségi vizsgát. Teológiai tanulmányait a bécsi tudományegyetemen végezte, itt szentelték áldozópappá 1912-ben. Első szentmiséjét szülőfalujában mutatta be. Papi pályáját Tata város segédlelkészeként kezdte, 1916-1923 között Magyaróváron segédlelkész, 1923-tól plébános, 1929-től tiszteletbeli esperes. Város-plébánosként a magyaróvári iskolák gondnoksági elnöke, a piarista főgimnázium püspöki biztosa. Választott tagja volt Magyaróvár rendezett tanácsú város képviselő-testületének.

1938. október 29.


75 éve halt meg Mönchhofban Winkler Béla (Winkler Adalbert Péter) cisztercita szerzetes, történész.
1857-ben született. Negyven éven keresztül volt a cisztercita rend barátudvari plébániájának lelkipásztora és a szentkereszti apátság Fertő-tó menti Moson megyei birtokainak jószágigazgatója. A XIX-XX. század fordulója körüli évtizedekben lelkes munkása a vármegyei törvényhatóságnak és segítő munkatársa a híres óvári Ujhelyi Imre professzornak. Az 1919-es kommün idején vasra verve és halálbüntetéssel fenyegetve hozták be Magyaróvárra, a bíróság azonban felmentette. Egyetlen, magyar nyelven írt, de a megváltozott határ- és politikai viszonyok miatt németül megjelent könyvében a ciszterek 1242 utáni Moson megyei megjelenését és otthonteremtő munkásságát dolgozta fel.



NOVEMBER


1938. november 10.


75 éve született Petőházán Iváncsics János agrármérnök, állatgenetikus.
1961-ben szerzett agrármérnöki diplomát Mosonmagyaróváron. A Lajta-Hansági Állami Gazdaságnál kezdett, de rövidesen a Bólyi Állami Gazdaságba került Babarcra. 1963-ban visszahívta az Alma Mater tanársegédnek. 1969-ben lett adjunktus, 1979-ben docens, 1990-ben egyetemi tanár. Állattenyésztéstant, azon belül általános állattenyésztéstant, állatgenetikát, szaporodásbiológiát és állattenyésztési biotechnológiát adott elő. 1967-ben lett egyetemi doktor, 1979-ben kandidátus, 1992-ben az MTA doktora. Főbb kutatási területei: genetikai markerek kutatása a szelekció fejlesztése érdekében, populációgenetikai és tartástechnológiai vizsgálatok, tejtermelés és a nyerstej-minőség genetikai alapjai. Hosszú ideig foglalkozott a Sárga-magyar baromfifajta nemesítésével. Több tucat tudományos dolgozata jelent meg külföldön is. 1993-2000-ben vezetője volt az „Állati termék előállítás biológiai, technológiai és ökonómiai kérdései” című főprogramnak és ezen belül a „szarvasmarha termékek előállítása és feldolgozása” alprogramnak. Két ciklusban volt Mosonmagyaróváron dékán-helyettes, 1994-1999 között a kar dékánja volt. Halála előtt lett a Nyugat Magyarországi Egyetem általános dékán-helyetteséből annak rektora. 1994-ben a Bécsi Agrártudományi Egyetem tiszteletbeli doktori címét kapta meg. Sok társadalmi funkciót is ellátott: a Magyar Tudományos Egyesületek Szövetségének (METESZ) és a Magyar Agrártudományi Egyesületnek (MAE) elnöke a városban és a megyében, a Mosonmagyaróvári Múzeumbarát Egyesület elnöke, a helyi Szent László Emlékbizottság vezetője volt. Törökbálinton halt meg 2002. július 8-án. Sírja a magyaróvári temetőben található. 2008-ban tiszteletére emléktáblát helyeztek el a helyi egyetem B épületének falán.

1938. november 16.


75 éve halt meg Mosonban Fehérváry László jogász, tisztviselő.
Nezsiderben született 1895-ben. Gimnáziumi tanulmányait Győrött, a jogot Budapesten és Pozsonyban végezte. A világháborúban kiérdemelte a nagyezüst vitézségi érmet, és tartalékos hadnagyként szerelt le Nyitrán. 1919-ben rövid ideig Moson megye közigazgatási gyakornoka volt, majd 1920-ban a magyaróvári vegyipar szolgálatába lépett, onnét az ipartelepekhez, 1923-ban pedig a műselyemgyárhoz lépett át. Ez utóbbinak kilenc évig volt a jogi titkára, 1923-ban a Generáli Biztosító Intézet mosoni fiókjának vezetését vette át. Közéleti szereplése szinte minden gazdasági és kulturális területre kiterjedt: tagja volt Moson képviselő-testületének, a Nemzeti Egység szervezetének választókerületi titkára, a Mosoni Levente Egyesületnek elnöke, a Mosoni Ének- és Zene - Egyletnek alelnöke, a Mosoni Ipartestületnek iparhatósági biztosa volt. A mosoni temetőben temették el.

1913. november 21.


100 éve halt meg Rajkán Ringbauer Gusztáv evangélikus lelkész.
Somorján született 1851-ben. Tanulmányait Pozsonyban és külföldön végezte. Működését 1875-ben Rajkán kezdte, 38 évig szolgált itt az evangélikus egyházközség lelkészeként. Működése alatt renoválták a rajkai templomot, az iskola épületét, ő szervezte meg a harmadik tanítói állást és építtetett harmadik tantermet az iskolához. Tagja volt a rajkai egyesületeknek, minden társadalmi megmozdulásban részt vett. Főesperese volt a mosoni evangélikus egyházmegyének és tagja Moson vármegye törvényhatósági bizottságának. A köztiszteletben álló embert Rajkán temették el.



DECEMBER


1863. december 3.


150 éve született Mateóczon Hönel Béla Albert (Hőnel Béla) építész.
A késmárki gimnáziumban tett érettségi vizsgát 1884-ben. A budapesti műegyetemen és Münchenben tanult építészetet. 1888-ban nyert építőmesteri oklevelet. Önkéntesként a 44. gyalogezredben szolgált, letette a tiszti vizsgát is. Az első világháborút századosként harcolta végig, részt vett Przemysl védelmében. Pályáját még Münchenben kezdte, dolgozott Szepesszombaton, majd egy pesti cég iroda- és építésvezetőjeként vezette a győri vasúti pályaudvar és a MÁV gépgyár építését. Budapesten önállósította magát, ez után, 1901-ben költözött Magyaróvárra. Vállalkozása tervezte és építette a Kühne gépgyár egyes épületeit, az ipartelepi villanytelepet, a mosoni szalaggyárat, a rónafői kastélyt, a főhercegi malmot és sörgyárat, a Növénynemesítő Intézet székházát, több iskolát, közöttük a neogótikus szentpéteri zárdaiskolát. Katonai megrendelésre 1903-ban tervezte a Hirtenbergi Tölténygyár (ma MOFÉM) nagyobbik üzemépületét. Leginkább ismert épülete az 1909-ben elkészült, saját magánlakásának épített magyaróvári úgynevezett postapalota, amelyik úgy vált postahivatallá, hogy az ő felesége volt a postakezelő. Ugyanebben az évben épült fel a (ma már elbontott) Mosoni-Duna-parti tüdőszanatórium. Több mint 25 évig volt tagja Magyaróvár képviselőtestületének, alapítója és elnöke az ipartestületnek. Magyaróváron halt meg 1937. június 23-án. Hamvai a magyaróvári temető családi sírboltjában nyugszanak.

1938. december 9.


75 éve halt meg Budapesten Winkler János mezőgazdász.
Mosonban született 1877. március 12-én. Középiskolai tanulmányait a pozsonyi katolikus főgimnáziumban végzete. 1899-ben szerzett oklevelet a Magyaróvári Gazdasági Akadémián. Arad vármegyében gazdatisztként kezdett el dolgozni. 1903-ban a Baromfitenyésztők Országos Egyesületének titkárává választották. Ezt követően életét, szakirodalmi munkáságát a magyar baromfitenyésztésnek szentelte. Felismerte, hogy a baromfitenyésztés lehetőséget ad a hazai kisparasztság gazdasági felemelkedésére. Foglalkozott a tyúkok, ludak, kacsák és pulykák fajtanemesítési, állategészségügyi, takarmányozási problémáival. Nem kerülték el figyelmét a közgazdasági, jövedelmezőségi kérdések sem. Több könyve jelent meg e témakörben, vezette a „Köztelek” baromfitenyésztési rovatát továbbá megalapította és szerkesztette a „Baromfitenyésztők Lapjá”-t. 1926-ban az a Baromfitenyésztők Országos Egyesületének főtitkára, 1937-ben ügyvezető igazgatója lett.

1913. december 14.


100 éve halt meg Magyaróváron Ehmann Ferenc díszlettervező, festőművész.
Magyaróváron született 1856. február 12-én. Tanulmányait a magyaróvári gimnázium után a bécsi Kunstakademie-ben folytatta. Öt évig látogatta az intézményt, ezalatt sok sikerült másolatot készített. Néhány évi itáliai tartózkodás után 1885-től a bécsi opera díszlettervezője lett. Itt a 25 év alatt a díszletfestésen túl szívesen festett arc- és tájképeket. 1910-ben hazatért. 1894-ben ezüstérmet nyert a bécsi kiállításon. Finoman részletező festményeivel, akadémiai felfogású arcképeivel kedvelt művésszé vált szülővárosában, ahol ha betegsége engedte szobafestőként is dolgozott. Hagyatékát tájképek (köztük sok hangulatos óvári részlet), vázlatok és tanulmányfejek alkotják, ezeket a Hansági Múzeum őrzi.

1838. december 15.


175 éve született Rajkán Flesch Salamon orvos, Flesch Károly hegedűművész édesapja.
Több mint negyven esztendőn keresztül orvosa Mosonnak és környékének.. Nagy tudását, pontos diagnózisait a bécsi orvosok is elismerték, a hozzájuk küldött betegeit kiemelt figyelemmel kezelték. Barátja és bizalmasa volt szinte mindegyik családnak. Lelkiismeretes gyógyító munkájára jellemző volt, hogy egy-egy betegét akár naponta többször is meglátogatta. Nem tett különbséget a szegény és a gazdag beteg között, ahol ínséget látott, a recepttel együtt az orvosság árát is letette az asztalra. A helyi újságban közölt közegészségügyi cikkei általánosan közkedveltek voltak. Mosoni iskolaszéki elnökként nagy része volt abban, hogy ott első osztálytól kezdődően bevezették a magyar tanítási nyelvet. Mosonban halt meg 1907. július 8-án.

1963. december 31.


50 éve halt meg Budapesten Kühne Lóránt (Kühne Lóránd) gyártulajdonos, közgazdász, országgyűlési képviselő.
Mosonban született 1886. szeptember 29-én. Középiskoláit már Budapesten végezte. Egyetemi éveit Lipcsében, Berlinben és Heidelbergben töltötte. Ott szerzett közgazdasági doktorátust. Bátyja, Károly korai halála után (1912) ő lett a Kühne R.T. ügyvezető igazgatója. Első világháborús részvétele 3 évig tartott, tüzértiszt volt. 1927-ben, a felsőház visszaállításakor taggá választotta az összevont megye. Giesswein Sándor halála után a képviselőházba is sikerült bejutnia. A nemzetiszocialista Pálffy Fidél grófot szorította ki 1935-ben. A magyaróvári választókerület képviselőjeként az egységes kormánypártot támogatta. Parlamenti működése alatt közgazdasági kérdésekkel foglalkozott. A mosoni egyletek legfőbb támogatója volt. A Mosoni Ének- és Zeneegylet, a Kühne SE elnöke volt stb. A második világháború után gyárát szovjet jóvátételi szállításokra kötelezték, majd államosították, de őt személy szerint nem bántották. A volksbundista vádat 1946-ban jogosan és eredményesen utasította vissza. Szinte mindenét elveszítette, a fővárosban élt haláláig. A mosoni családi sírban alussza örök álmát.


Gyorskeresés:

Cím:

Szerző:

Online előjegyzés, hosszabbítás:

Vonalkód:
Jelszó:

adó 1 %

Kedves Olvasónk!
Kérjük, adója egy százalékával támogassa a Huszár Gál Városi Könyvtárat.
Köszönjük.
Adószámunk: 15370079-1-08

SFbBox by enter-logic-seo.gr

Kapcsolat:

  • Cím:9200 Mosonmagyaróvár, Erkel F. u. 16.
  • Központ:: 06-96-555-553
  • Olvasószolgálat:06-96-555-563
  • Info-Pont:06-96-219-887
  • Website:http://www.hgkmovar.hu

Ajánló: